A krimi koronázatlan királynőjeként emlegetett angol írónő 1976. január 12-én hunyt el. Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket is írt, mégis leginkább detektívtörténeteiről ismert.
Agatha Christie-t 80 detektívregénye és nagy sikereket arató West End-i színpadi darabjai emelték az irodalmi ranglétra előkelő fokára. A Guinness Book of World Records szerint Christie (William Shakespeare mellett) a világ minden idők legtöbb eladott könyvét elérő író. Csak a Biblia ért el magasabb eladott példányszámot. Színpadi darabja, a The Mousetrap (Egérfogó) tartja az első előadást követően leghosszabb időn át játszott előadás rekordját, elsőként 1952-ben mutatták be az Ambassadors Theatre-ben Londonban, és még ma is (2012) játsszák.
Agatha az első világháború ideje alatt a torquayi kórházban ápolónőként, majd vizsgáit letéve egy új gyógyszerlaboratóriumban dolgozott. Ekkor formálódott meg benne a regényírás gondolata, melyben mérgezéssel követnék el a bűncselekményt, és egy detektív alakja is, aki kideríti az igazságot. Ő a híres Hercule Poirot, a zseniális belga nyugalmazott nyomozó, aki a háború viszontagságai miatt menekült Angliába. A könyv elkészültével Agatha elküldte a kéziratot hat kiadónak, azonban mindenhol elutasították.
1920-ban végül megjelent első regénye, A titokzatos stylesi eset – a Bodley Head főnöke, John Lane csekély összeget fizetett az elsőkönyves szerzőnek (mintegy 25 fontot), és következő öt könyvének kiadási jogát is hasonló feltételekkel kötötte le. Agatha lelkesen és tudatlanul aláírta a szerződést. Az első történetben bemutatott Hercule Poirot azután hosszú időn át, összesen 33 regényben és 54 novellában szerepelt. A másik ismert szereplője Miss Marple, aki A kedd esti klubban (The Tuesday Night Club) szerepelt először, és akit olyan nőkről formált meg, mint saját nagymamája és az ő régi barátnői.
Eltűnése nagy felzúdulást váltott ki a társadalomban, mivel már ekkor sokan nagyra tartották írói munkásságát. Az írónő megtalálására indított kiterjedt kutatás tizenegy napig eredménytelen volt. Ezen a napon Christie-t azonosították a Swan Hydropathic Hotelben, ahová vendégként jelentkezett be, Mrs. Teresa Neele néven. Christie nem adott magyarázatot eltűnésére. Habár az orvosok amnéziát állapítottak meg nála, eltűnésének oka sokáig találgatások tárgya maradt. Egy elmélet szerint idegösszeroppanást szenvedett, valójában azonban hűtlen férjét akarta bosszantani. Az eltűnés megszervezésében sógornője, Nan Watts volt a segítségére.
1928-ban elvált Archibaldtól. Agatha 40 évesen ismerte meg a fiatal régészt, Max Mallowant, egy, a Közel-Keleten tett útja során. 1930. szeptember 11-én összeházasodtak Skóciában. Házasságuk az első években boldog volt, és később is kitartott, dacára Mallowan számos félrelépésének.
Hasonlóan Arthur Conan Doyle-hoz, a '30-as évek végére Christie is egyre jobban megunta nyomozóját. Ebben az időben naplójában Poirot-t elviselhetetlennek nevezte, és a '60-as évekre úgy érezte, hogy Poirot "egy egocentrikus, dilis alak". (Poirot-val ellentétben Miss Marple-t kedvelte.) Azonban - ellentétben Conan Doyle-lal - Christie ellenállt a kísértésnek, hogy elpusztítsa népszerű nyomozóját. Úgy vélekedett magában a dologról, hogy ő egy szórakoztató, akinek az a munkája, hogy előállítsa azt amit a közönség szeret - és a közönség Poirot-t szerette.
Christie második világháború alatt is segédkezett a kórházban és rendszeresen kísérte el második férjét ásatásokra. Ezek az expedíciók adták az ötletet több híres művéhez is, például a Gyilkosság Mezopotámiában-hoz (Murder in Mesopotamia) vagy a Halál a Níluson-hoz (Death on the Nile).
Christie egészsége 1971-ben gyengülni kezdett, de folytatta az írást. 1976. január 12-én, 85 évesen halt meg berkshire-i otthonában, Wallingfordban. A közeli St. Mary temetőben nyugszik, Cholsey-ben.
Forrás: Wikipedia
