A Pannon Filharmonikusok a 2013-as évben induló koncertsorozatában jeles magyar és nemzetközi hírű zongoraművészeket állít a középpontba.
A tavalyi évben már több alkalommal együtt fellépett testvérpár, Bogányi Tibor vezető karmester és Bogányi Gergely zongoraművész 2013-ban is többször hallható a pécsi együttessel. Januárban Ravel és Szkrjabin művei mellett Bartók II. zongoraversenye hangzik el Bogányi Gergely előadásában. A koncert műsorán három olyan zeneszerző alkotásai kaptak helyet, akik zongoristaként is koruk ünnepelt művészeinek számítottak, és kompozícióik megszületésében meghatározó szerepet játszott a zongora. A három alkotó egyazon generáció szülötte, de eltérő stílusok képviselője. A koncert különlegessége az is, hogy megszólal a méltatlanul kevéssé játszott, de rendkívül izgalmas zenei világokat létrehozó Alekszandr Szkrjabin 1904-ben befejezett III. szimfóniája. Az egyediségre és sokszínűségre törekvés művészi elve a pécsi zenekar vezető karmesterének, Bogányi Tibornak. A Kossuth-díjas Bogányi Gergely, aki elsősorban a romantikus zongorairodalom fáradhatatlan és személyes hangú megszólaltatójaként lett rendkívül népszerű Magyarországon, ezúttal egy már-már antiromantikus műnek, Bartók Béla II. zongoraversenyének lesz a szólistája.
2013. március 8. - A zongora arca: Ránki Dezső
Mintha a zenetörténet ellentétes pólusai volnának, jin és jang: az örökifjú Mozart, s a fiatalon is elmélyült öregnek tűnő Mahler. Zenei világuk azonban közelebb áll egymáshoz, mint elsőre gondolnánk, és nem csak a mindkettejük számára meghatározó bécsi kultúra miatt. Ugyanaz a tisztaság, ugyanaz az univerzális igény, ugyanaz a nem e világi hangvétel jellemzi mindkettejük zenéjét. A legendás Mozart-karmesterként ismert Mahler zeneszerzőként is rengeteget „tanult" elődjétől: utolsó befejezett szimfóniája, a Kilencedik drámai epizódjaiban ugyanaz a „Don Giovanni-hang" érzékelhető, ami Mozart c-moll zongoraversenyének saroktételeit is áthatja, de a két mű lassú tételeinek rendíthetetlen nyugalmában és áradó dallamosságában is sok a közös vonás. A koncert vendége ezúttal az egyik legnépszerűbb hazai pianista, az elmélyült, legapróbb részleteiben kidolgozott produkcióiról is ismert Ránki Dezső lesz.
2013. április 12. - A zongora arca: Fazil Say
Nem először lép fel Magyarországon a zongorista fenomén Fazil Say, de ha valakinél, akkor nála egészen biztosak lehetünk abban, hogy tőle mindig olyasmit látunk-hallunk majd, amit korábban és mástól sosem. A negyvenkét éves, zeneszerzéssel ugyancsak aktívan foglalkozó török művész a világ minden táján lázba hozza és megosztja a közönséget. Vannak, akik pusztán szemtelennek tartják, és vannak, akik ellenállhatatlannak is. Klasszikus művekbe illesztett rögtönzéseivel, dzsesszes átirataival akár kegyeletsértőnek is nevezhetnénk, ha nem lenne minden egyes megmozdulása mélyen zenei. Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy technikai tudása szinte természetfeletti, a virtuozitás legfelső fokát képviseli. Sokoldalúságát tekintve is testhezálló darab számára Maurice Ravel 1931-ben bemutatott G-dúr zongoraversenye, hiszen ez azon komolyzenei művek egyike, amelyekre meghatározóan hatott a dzsessz.
2013. május 4. - A zongora arca: Frankl Péter
A budapesti PFZ-bérlet zárókoncertjén A zongora négy arca címet viselő sorozat rangidős mestere, Frankl Péter lép fel, aki még a Dohnányi Ernő nevével fémjelzett klasszikus iskola képviselője. Aligha lehetne nála avatottabb előadót találni a versenymű-irodalom egyik gyöngyszemének, Schumann a-moll koncertjének a megszólaltatására, hiszen a hetvenhét éves művész a német zeneszerző valamennyi szólózongorára írott művét lemezre vette. Hosszú pályája alatt a brit állampolgár Frankl Péter rendkívül széles repertoárt hódított meg, úgy is, mint a Pauk Györggyel és Ralph Kirshbaummal alkotott s közel harminc éven át koncertezett trió tagja.
Akadtak zeneszerzők, akiket olykor „félretett" egy időre, de „Schumann sosem hagyott el; zenéje annyira személyes és annyira magával ragadó!" – mondta el egy interjúban. A népszerű alkotásokból összeállított műsort a Schumann előtt is példaként álló Schubert vonósnégyese zárja, de természetesen nem az eredeti formában, és nem is a Gustav Mahler által készített vonószenekariban. Magyarországon alighanem először szólal meg Schubert örökzöldje szimfonikus zenekari átiratban, amelyet a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, a harmincas évei elején járó Vass András jegyez. A mintegy negyvenöt perces alkotást izgalmasan új színekben, valódi szimfonikus dimenziókban hallhatja a közönség. Az első koncert január 18-án lesz a Művészetek Palotájában.
További információkat ITT találtok!