Az ókori Pompeji házaiban az illemhely sokszor az emeleten kapott helyet - derítette ki a Missouri Egyetem antropológusa, aki kutatásairól az Amerikai Régészeti Intézet éves közgyűlésén számolt be Seattle-ben.
Az antropológus módszeresen kezdte feltérképezni Pompeji latrináit, ugyanakkor városszerte vizsgálta a házakban fellelt csöveket. Az épületek emeleti része az esetek döntő többségében megsemmisült a Vezúv Kr.u. 79-es kitörése során, ám a függőleges, égetett agyagból készült csövek, amelyek a házak elpusztult emeleti része felé vezetnek, arról árulkodnak, hogy valamikor a felsőbb szinteken helyezkedett el a házak mellékhelyisége.
A kutató adatai szerint az egyik lakónegyedben, a 6. számú körzetben majd minden magánházban a földszinten volt az illemhely, összességében pedig Pompeji lakóépületeinek 43 százalékát jellemezte ez az elrendezés.
A függőlegesen futó, általában terrakotta ejtőcsövek Pompeji legősibb részén találhatók, ahol a szorosan egymás mellett sorakozó házak földszintjét apró üzletek vagy műhelyek foglalták el. Ezekben az épületekben az antropológus összesen 286 ejtőcsövet számlált, amelyek a megsemmisült emeletek felé vezettek. Huszonhárom esetben az emeleti rész viszont megmaradt és ugyanilyen típusú csövek vezettek a latrinához. A csövek belsejéből vett mintákban fekáliamaradványokat, valamint bélrendszeri élősködők nyomait fedezték fel.
A legtöbb ejtőcső a Kr.e. 1. századból származik, abból az időszakból, amikor a város kiépítette vízellátórendszerét. Mint Kate Trusler rámutat, az emeleti illemhelyek a városlakók mindennapjairól árulkodnak, arról, hogy az apró boltocskák és műhelyek felett helyezkedtek el a lakrészek. Az emeleti lakások bérlői, tulajdonosai az utcai közkutakból szerezhették be a vizet.
"A házak, a vezetékrendszer tanulmányozásával nyomon követhetjük, hogy miként zajlott Pompejiben a városiasodás folyamata" - mutatott rá Kate Trusler.
Forrás: MTI
