Vuk, Kele, Hú, Csí és Bogáncs sokunk fiatalkorának meghatározó szereplői. Életrehívójuk, a letehetetlen író, éppen 113 éve született.

Fekete István 1900. január 25-én jött a világra a Somogy megyei Göllén. Apai nagyapja, Fekete Antal az Esterházyak hercegi építésze, édesapja, Fekete Árpád tanító, iskolamester és sikeres gazdálkodó volt. A Fekete Istvánt megelőző két generáció kitartó munkával és tisztességgel alapozta meg a család jövőjét és megbecsültségét Göllén.
Három testvére megszületése után úgy döntöttek, hogy felszámolják a birtokot, és a városba költöznek, mivel mindennél fontosabb volt a gyerekek megfelelő iskoláztatása. Hiába azonban a családfő igyekezete, a kaposvári gimnáziumban nem muzsikált túl jól a fiatal István, első félévében rögtön megbukott, és noha édesapja instruktort fogadott mellé, a bukás év végén is megismétlődött. Végül átiratták egy polgári fiúiskolába, ahol megtalálta a helyét. A tizenéves Fekete István ekkor már tudta: a városi élet, a száraz tananyagok végeláthatatlan bebiflázása nem neki való. Sokkal inkább vágyott az erdők, nádasok, mezők világába. „Én a rét illatát szerettem, a fonnyadó szénáét, az erdő cser- és fenyőszagát, a malomgát nád- és posványszagát...”

Az első világháború alatt káplárként szolgált 1918-ig, a Monarchia seregének összeomlásáig. Nyolc évig viselte a katonaruhát. Életének ezen keserű időszakáról a Ballagó idő című életrajzi regényében ír. Katonai szolgálatát követően végre igazi lehetősége nyílt arra, hogy visszatérjen a természethez. Mezőgazdasági tanulmányai befejeztével boldogan vetette bele magát a munkába: minden nap kora hajnalban kelt, lóháton járta be kenyéradója, gróf Mailáth György uradalmát. Az erdőről, a földekről hazatérve gyakran fogott tollat, hogy élményeit, megfigyeléseit feljegyezze.

A szorgalmas és jókedélyű birtokigazgatót gyakran hívták el különféle összejövetelekre, így ismerkedett meg feleségével, Piller Edittel. 1930-ban megszületett lánya, Edit, majd két évre rá, fia, István. Dr. Fekete Edit a farkasréti Sacré Coeur apácáknál tanult (a mai Arany János Gimnázium), alig 18 évesen elhagyta az országot, és maga is apáca lett. Jelenleg Ausztiában él, a rend General prefectinje, iskolaigazgató, osztrák tanügyi kormánytanácsos volt élete aktív korszakában. Másik gyermeke, István író, az 1956-os forradalomban való szerepe miatt 1956 decemberében el kellett hagynia az országot. Ma Chicagóban él, több könyvét kiadták Magyarországon, elbeszélései  és közéleti írásai rendszeresen jelennek meg az emigráció legismertebb folyóirataiban.

Fekete István nyolc éves korában kezdett írni. Nem tanult író, hanem született tehetség. Első felnőtt írásai rövid lélegzetű megfigyelések voltak elsősorban a vadászat, illetve a vadgazdálkodás témaköréből. Ezeket elküldte a Nimród vadászújság szerkesztőjének, Kittenberger Kálmánnak, aki azonnal megjelentette őket. A pályakezdő vadászíró és a neves Afrika-vadászíró már az első személyes találkozásukkor rokonszenvesek voltak egymásnak, mely rokonszenv hamar egész életre szóló barátsággá mélyült. A vadászírásokat követően Fekete István a paraszti élettel kezdett el foglalkozni. A parasztsorsokat, a falusi világot bemutató írásaival a hagyományos népiességet képviselő írók (Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza és Móra Ferenc) sorához csatlakozott.

Első regénye, A koppányi aga testamentuma volt, melyet a Gárdonyi Géza társaság pályázatára írt, és amellyel azonnal eslő helyezést ért el. A kezdeti lendületet további sikerek követték: a Csí, a Hú, és a Vuk, valamint Zsellérek. Első regényeinek megszületése utánegyre több időt töltött Pesten, írói megbízatásai ide szólították. 1940-ben a Kisfaludy Társaság soraiba választotta. Megírta élete első színdarabját, Hajnalodik címmel. A drámát telt ház előtt játszották a Magyar Színházban és a Kamaraszínházban. Az előadás a második világháború kitöréséig közel száz előadást ért meg. Ezután pedig Bánki Viktor filmrendező kérte fel egy forgatókönyv elkészítésére. Egy hét alatt megírta a Doktor Kovács István című film forgatókönyvét, amely újabb elismerést hozott.

A sok elfoglaltság miatt családjával el kellett hagynia a szeretett vidéket. Barátok segítségével lakást szerzett Pesten. A sors iróniája, hogy mire elrendezte az új fővárosi életet, akkor kezdtek épp megfogyatkozni a megbizatások. A családfő szerencsére munkát kapott a Földművelésügyi Minisztériumban, azonban az 1949-es minisztériumi tisztogatások során Fekete Istvánt sokadmagával nyugdíjaztatták. Állása megszűnésével a nélkülözés hosszú hónapjai, sőt évei köszöntöttek a családra. Könyveit nem adták ki, állandó foglalkozást sehol nem kapott, alkalmi munkákat kellett vállalnia, hogy eltarthassa családját. 1951 őszén tanári álláshoz jutott a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában. Itt írta meg a Kelét, valamint Lutrát.

1955-ben végre megtört a jég. A Mezőgazdasági Könyvkiadó  Halászat című könyvét tankönyvként kiadta. Ezt követte a Kele, a Lutra, a Bogáncs, a Tüskevár és a Vuk. Ezzel véget ért száműzetése az ötvenes évek irodalmi életéből. 1960-ban a Tüskevárért József Attila díjjal tüntették ki. 1965-ben kiadják az eredetileg hármokötetes életrajzi sorozatba szánt Ballagó idő című könyvet. E regénye már írói számvetés a múltról, az újra felidézett emlékekről.

1968-ban szívinfarktust kapott, az író egész életében rengeteg cigarettát szívott. 1969 őszén az Akadémia mátraházi üdülőjében újabb rosszullét érte, miután a gyöngyösi kórházba szállították. Hetvenedik születésnapján megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Betegsége mindeközben egyre súlyosbodott. 1970. június 23-án érte a halál Budapesten. Szerettei, ismerősei és olvasói június 25-én vettek tőle végső búcsút a Farkasréti temetőben. Fekete Istvánt a természettel együtt élő, titkát ismerő, vele naponta találkozó ember élményei avatták íróvá. Új műfajt teremtett, amellyel a civilizáció révén a természettől eltávolodott embert újra természetközelbe tudta hozni. Életútját, munkásságát talán az alábbi, tőle származó idézettel jellemezhetnénk: "kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt...s közben-megtaláltam a Hazámat."

Ha szeretné Fekete István történetét meghallgatni Kanalas Gusztávról, a nyúlról, akkor innen letöltheti a Kultúrpart két évvel ezelőtti húsvéti ajándékát.

Forrás: Nimfea.hu