Egy friss kutatásból kiderül, hogy a minószi kultúráról alkotott képünk, miszerint békés kereskedőcivilizáció voltak, rossz alapokon nyugszik.
Az Annual of the British School at Athens folyóiratban megjelent tanulmány szerint a minósziak kultúrájának szerves részét képezte a háborúskodás. A Sheffield Egyetem kutatója, dr. Barry Molloy vezetésével folyó kutatás megdöbbentő részleteket árult el a krétai civilizáció életéről. A minószi kultúráról származó legrégebbi leleteink az újkőkorból származnak. A kereskedéssel foglalkozó, békésnek hitt, nőközpontú civilizáció Kr. e. 2000 és Kr. e. 1450 között élte aranykorát, majd hirtelen elpusztult, máig ismeretlen okok miatt. A kutatók a Thira (ma Szantorini) szigetén kitört vulkánra, esetleg egy lázadásra gyanakodnak, de a minósziakról ma is nagyon keveset tudunk, nagyrészt azért, mert nem sikerült megfejtenünk az írásukat.„Ahogyan számos krétai ásatáson dolgoztam már, kíváncsivá tett, hogy egy ilyen fejlett, komplex civilizáció hogyan fejlődhetett egyenlőségen alapuló társadalom mellett" – olvashatók Molloy szavai a Past Horizons régészeti portálon. –„Vajon tényleg lehetünk ennyire optimisták az emberi természettel kapcsolatban? Ahogyan erőszakra, háborúra vagy katonákra utaló nyomok után kezdtem kutatni, rögtön egyértelművé vált, hogy nagyon sok helyen megtalálhatók."
Molloy kutatása bebizonyította, hogy a háborúskodás igenis szerves részét képezte a minószi civilizációnak, sőt, a katonaság a férfi identitás egyik meghatározó jele lett. A kutatás megmutatja, hogy a katonaság olyan erőfitogtató, nyilvános aktusokat is magában hordozott, mint a bikalovaglás, az ökölvívó párbajok, a birkózás vagy a vadászat. A harcművészet a politika, a vallás és a társadalom nagy részét átjárta. A kutatás azt is kimutatta, hogy az Európában elterjedt fegyverek, mint például a kardok, csatabárdok, pajzsok, lándzsák, és valószínűleg a harci páncél is, innen terjedt szét a kontinensen.
Forrás: Explorer World