Minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár, nők százezreinek bálványa 1902. január 31-én született.
Jermann Pál 53 éves városi pénztáros és Spannenberger Katalin 17 éves cselédlány gyerekeként született Aradon. Szülei csak az ő születése után házasodtak össze, ezért az anyakönyvbe Spannenberger Pál Gusztáv néven jegyezték be.A háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költözködtek lakbérgondok miatt, amíg édesanyjuk fűszer- és gyümölcsboltot nyitott. Édesanyja az Állami Főreálba íratta, de az iskola helyett szívesebben járt az Uránia és az Apolló mozikba.
Az első világháború alatt kiszökött a frontra és leveleket kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza.
1918-ban az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából, mert Dániában akart letelepedni. A vasúti jegyét azonban Budapesten érvénytelenítették, így ottragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. De oklevelet már az Országos Színiegyesület színiiskolában szerzett, 1922-ben.
A következő két évtizedben végigjárta a legnagyobb magyar színházakat: játszott a Várszínházban, a Renaissance Színházban, a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is. 1930-tól 1935-ig a Vígszínház, 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt.
1946-ban Sárossy Süle Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott, 1950-ben és 1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban. Az itthon ünnepelt sztár sokat szerepelt amerikai magyarok előtt nagy sikerrel, rögtönzött, szegényesen díszletezett színpadokon. Az amerikai életszakasza egészében véve azonban sikertelen volt, és honvágyát sem tudta leküzdeni.
1956-ban Izraelben vendégszerepelt, de a következő évben hazatért, először a Petőfi Színházban, majd a Jókai Színházban játszott. Kitörő lelkesedéssel fogadták itthon, elhalmozták szerepekkel, de betegsége ekkor már egyre inkább elhatalmasodott rajta. Várkonyi Zoltán Sóbálvány című filmjében a próbafelvételek után Mohai dr. szerepét kénytelen volt átadni az akkor hazatért Páger Antalnak. 1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. De betegsége miatt szerepet már nem kapott.
Több, mint 70 filmben játszott, nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Rengeteg filmdalt, filmslágert énekelt. Vele végződött a magyar némafilmgyártás (Csak egy kislány van a világon... – 1929), vele kezdődött a magyar hangosfilmgyártás (Hyppolit, a lakáj – 1931) és a háború után meginduló "új" magyar filmgyártás (A Tanítónő – 1945).
Gyakran volt partnere a filmekben Karády Katalin (7 filmben játszottak együtt, legendás volt a "Karády-Jávor páros"), Szörényi Éva (pl.: A Tanítónő, Madách, Halálos tavasz, Igen vagy nem, A Noszty-fiú esete Tóth Marival), de játszott a kor legnagyobbjaival: Szeleczky Zita, Simor Erzsi, Muráti Lili, Turay Ida, Tolnay Klári sok filmben voltak partnerei.
„A közönség tökéletes kiszolgálást kapott. Azt kapta, amit akart: ideálképet és vágyteljesülést. Akár grófot, akár mezei gazdát játszott Jávor Pál, a ruhája tökéletes szabású volt, csizmája fényes, autója és bajsza elegáns, ő maga snájdig, a legszebb nőkkel csókolózott, sokat énekelt" – írta róla Lukácsy Sándor 1987-ben a Filmvilágban.
A mai kulturális életben is gyakran reflektálnak a színészre. A Kiscsillag együttes Jávor Pál című számában új szemszögből ábrázolja a híres magyar legendát. Lovasiéknak többek közt a megcsókolt nők szépségéről is megvan a (Lukácsy Sándorétól eltérő) véleményük. Hallgassuk meg az ő magvas gondolataikat a témában:
Forrás: Wikipedia