Február első hétvégéjén az Uránia háromnapos rendezvény keretében – vetítésekkel, gyerekprogramokkal, élőzenei műsorokkal és szakmai beszélgetésekkel – köszönti a magyar filmet.
Sajátos „filmszemle" ez, amely nem az aktuális filmtermésre koncentrál, hanem történetében kívánja láttatni közös filmkincsünket, méghozzá egy szokatlan nézőpontból: a három nap programját a filmhang és a filmzene hívószavainak segítségével állították össze.A film sosem volt néma, a vetítéseket a szinkronhang megjelenése előtt is kísérte beszéd, zene, zörej. A film tehát kezdettől fogva nemcsak mozgóképi, de hangélményt is jelentett, még ha erről olykor meg is feledkezünk. Az Uránia Filmnapokon viszont a filmhangé lesz a főszerep: az 1912-től napjainkig egy évszázadot felölelő, különleges filmválogatás a film hangi világára – átvitt értelemben pedig a filmkultúra „láthatatlan" dimenzióira irányítja a figyelmet.
A program gerincét adó, harmincnál is több vetítés a filmhangban rejlő lehetőségek sokféleségét tükrözi. A kínálat a filmhang-történeti ritkaságoktól kezdve – mint például az első, részben hangos egész estés magyar film, a Csak egy kislány van a világon... 1929-ből – a bő nyolc évtized közönségsikerein át (Állami áruház, Kopaszkutya, Sose halunk meg) az elmúlt évtized díjnyertes fesztiválfilmjeiig (Hukkle, Varga Katalin balladája, A torinói ló) összesen mintegy 50 játék-, dokumentum- és rövidfilmet ölel fel.
Február 1-jén mindjárt két kuriózummal indul a Filmnapok programja. Este 7 órától némafilmes összeállítás keretében, élőzenei kíséret mellett látható a sokáig elveszettnek hitt Egy fiúnak a fele című 1924-es Bolváry Géza film, melynek digitális felújítása most fejeződött be a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetben.
Ezt követően, 9 órától Pálfi György Final Cut című filmjét vetítik, szintén az Uránia Dísztermében. A csak kivételes alkalmakkor, zárt körben látható alkotás 2012-ben egyedüliként képviselte a magyar filmet Cannes-ban. Ezen kívül pár nappal ezelőtt a Kultúrparton beszámoltunk róla, hogy Pálfi György filmjeit a trieszti filmfesztiválon díjazták.
A felejthetetlen filmzenék – a vetítéseken túl – élőben is felcsendülnek a moziban: február 2-án, szombaton 5 órától Darvas Ferenc zenei improvizációi az ötvenes-hatvanas-hetvenes éveket idézik meg a Kávézóban. Este 7 órakor pedig a Hot Jazz Band ad koncertet a harmincas-negyvenes évek magyar filmslágereiből a Díszteremben.
Vasárnap délelőtt 10 órától rajzfilmes program várja a családokat, a gyerekeket. A főként az 5-10 éves korosztálynak szóló műsorban olyan klasszikusok elevenednek meg a vásznon, mint a Magyar népmesék és Lázár Ervin örökzöld történetei. A jól ismert meséket és dallamokat maguk a rendezők és a zeneszerzők mutatják be a kicsiknek.
A filmszakma képviselőit szólaltatja meg az a két kerekasztal-beszélgetés, amelyre az Uránia Kávézóban kerül sor a Filmnapok keretében. Február 2-án, szombaton 3 órától a Mozgóképes archívumok a digitális korban című beszélgetés vendégei arra keresik a választ, mit, miért és kinek lehet és kell gyűjteni a digitális korban. A meghívott vendégek a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA), a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), NAVA-MTVA Digitalizációs Műhely, a Médiatanács, az Országos Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tára és az Open Society Archives (OSA) képviselői.
Február 3-án, vasárnap délelőtt 11 órától a filmhangi tematikához kapcsolódóan A magyar filmhang jelene és jövője címmel szervezett beszélgetésen neves hangmérnökök és kritikusok elemzik közösen a magyar filmhang-iskola rangját, helyzetét, olyan kérdésekre összpontosítva, hogy vajon szerzői munka-e a filmhang, miért nem jellemző Magyarországon a filmhang-kritika, s hogy egyáltalán mit hall a néző a magyar mozikban.
A filmvetítések jelképes, 50 Ft-os belépőjeggyel látogathatók. Jegyek január 24-étől válthatók a mozi jegypénztárában (jegyfoglalási lehetőség az Uránia weboldalán). A program további részletei az Uránia Filmnapok honlapján olvashatóak.