Pár nappal ezelőtt került fel YouTube-ra a Paperman című Disney animációs film, ami jó eséllyel indulhat az Oscarért rövidfilm kategóriában. A fekete-fehér kisfilm különleges technikát alkalmaz.
Az 1940-es évek New Yorkjában járunk. Egy magányos fiatalember sorsa új fordulatot vesz, miután meglát egy gyönyörű nőt a pályaudvaron. A lány felszáll a vonatra, a fiú a peronon marad. Akár az utolsó (közhelyes) képkocka is lehetne a távolodó szerelvény, ami örökre elválasztja a szerelmeseket, de a rövidfilm ebben az esetben tényleg túl rövid lenne.
A férfi csalódottan ér be aktatologató munkahelyére, amit az unalmas állás minden kliséjével körbeépítenek a filmkészítők. Papírtornyok, szabályosan elrendezett asztalok mögött pápaszemes, megkeseredett alakok és egy szigorú, hajlott hátú főnök: ez várja hősünket. Ekkor azonban megérkezik a következő sorsszerű fordulat: az úttest túloldalán levő felhőkarcolóban a férfi kiszúrja a reggel látott nőt. Nem tudja, hogy hívja fel magára a figyelmet, végül a lehető legérettebb megoldáshoz folyamodik: papírrepülőket hajtogat az előtte tornyosuló szerződésekből, és megcélozza az ablakot, ahol álmai nője éppen egy állásinterjún vesz részt.
Célt érnek-e a papírember papírrepülői? Nem lövünk le minden fordulatot és varázslatot, a 6 perces kisfilm animációként jobban hat, mint szövegként:
Az elsőfilmes rendező, John Kahrs művét Oscarra jelölték a rövidfilmek kategóriában. A kézzel rajzolt és számítógépes technikákat észrevétlenül ötvöző Paperman az animáció médiumát érdekes új irányokba tereli. Nemsokára kiderül, megér-e a különleges módszer és látványvilág egy szobrocskát a Filmakadémiától.
