Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
14 éve hunyt el a világhírű osztrák író

14 éve hunyt el a világhírű osztrák író

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 02. 12.
Jön a testvérzenekarok fesztiválja!
2023-01-29 22:04:37

A Bihari Akácfa utcai kapualjából számtalan zene formáció bújt elő az évtizedek folyamán, február 11-én az

Exkluzív koncertre készül a magyar supergroup
2023-01-25 19:54:37

Február 1-én a Chemin Neuf lép fel a BMC Opus Jazz Clubjában. Nem mindennapi koncertélményt ígér a

Ambient a troposzféra határáról
2023-01-25 11:00:56

Új albummal és klippel jelentkezik a kísérletező kedvű billentyűs, Grócz Bence. A Konkoi szólóprojekt

Az év írója szerint Budapest valamit nagyon tud
2023-01-23 19:53:19

Szilágyi Zsófia Emma elsőkönyves szerző kapta a 2022-es Arany Medál díjat az Év Írója kategóriában. Vele

további bejegyzések a szerzőtől »

Thomas Bernhard a 20. század második felének egyik legjelentősebb német nyelvű írója volt. 1989. február 12-én hunyt el, de halálát csak a temetése után hozták nyilvánosságra.

Bernhard 1931-ben Hollandiában született az asztalos Alois Zuckerstätter és Herta Bernhard törvénytelen gyermekeként. Thomas gyermekkorát egy rotterdami gyermekotthonban, majd szintén Rotterdamban nevelőszülőknél töltötte, később anyai nagyszülei magukhoz vették Bécsbe. 1943-tól Salzburgba járt gimnáziumba kollégista bentlakóként, de 1947-ben otthagyta a gyűlölt iskolát és segédnek ment egy élelmiszerboltba.


Többek közt saját élni akarásának köszönhette, hogy túlélt egy életveszélyes tüdőbetegséget. Az életerő ébredő művészi érdeklődése is erősítette: énekelni tanult, írni kezdett. Gyermekkorát és fiatalságát később egy ötkötetes önéletrajzi elbeszélésben jegyezte le.

1952-től 1957-ig Bernhard a salzburgi Mozarteumban tanult éneklést, rendezést és színművészetet és tanulmányával párhuzamosan riporterként és kritikusként dolgozott a Demokratisches Volksblatt című újságnak. Ezt követően 1957-től Gerhard Lampersberg zeneszerző vendége volt mintegy két évig Maria Saalban, majd Bécsbe, és 1965-ben végül egy felső-ausztriai tanyára, Ohlsdorfba költözött.

Írói tevékenysége kezdetén verseket, rövid színdarabokat, prózavázlatokat készített. Frost (Fagy) című regénye volt első írói sikere. Az ezt követő további prózai írásaiban Thomas Bernhard folytatta a rá annyira jellemző szubjektív-monológokkal tűzdelt stílusát. Témáinak általában az általa kaotikusnak érzékelt külvilágot, a bűnözést, betegséget, halált és általában az osztrák hétköznapokat, az osztrák-német kulturális hagyományokat választotta.

Stílusára jellemző továbbá a túlzás és egyfajta határozott hangnem; ezek segítségével érte el a provokáló hatást, hogy az élethazugságokat felfedje. Színdarabjai gyakran a következő pusztulás, halál, romlás és túlélés témák variációi. Bizonyos értelemben a színdarabok nem vígjátékok, nem drámák, hanem végjátékok, finálék. De Samuel Beckettel ellentétben az ő történetei valódi helyszíneken és valós időben játszódnak, lineárisan vezetnek a halálhoz. Sokszor vitatottabb témákat dolgozott fel drámáiban: írt színdarabokat a terrorizmusról, a Filbinger-ügyről és a mai Ausztria és fasizmus viszonyáról.

Az író 1989-ban hunyt el a felső-ausztriai Gmundenben. Korábbi lakóháza Ohlsdorf-Obernathalban most múzeumként működik.

Bár Bernhard elsősorban drámáival és prózai műveivel vált ismertté, most egy tél előtti verset olvashatunk tőle:
Thomas Bernhard: Mielőtt

Mielőtt még rajtamüt a tél
az ellenséges tanyák mögött
melyek zenéjüket hóval s édes füsttel fedik

- elaludtak a gyerekek és a kutyák
a patak fáradtságától,
a rigó s a kancsó is elfelejt,
komor évek illata a kertben
fákkal és árnyakkal beszélget -,

az álomnak ki akarom tenni cipőmet
s a hosszu háború kínját-gondját feledni
és testvéremmel találkozni a temetőben
esti gyászban két sírkő között,
apám és anyám sírköve között,
s a búza hajlongását a sírdombon
beengedni zsoltáromba, mely a földet zengi:
hogy félelmünkkel s csúfságunkkal együtt
eltemet minket a nyujtózó nap alatt.

Fordította: Hajnal Gábor


Forrás: Wikipedia

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Ausztria Irodalom Dráma Jubileum Világirodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Az év írója szerint Budapest valamit nagyon tud Az év írója szerint Budapest valamit nagyon tud
  • Egy útkereső nemzedék régi-új versei Egy útkereső nemzedék régi-új versei
  • Hamarosan átadják az Arany Medál-díjakat Hamarosan átadják az Arany Medál-díjakat
  • Magas energiák érkeznek az Alpokból Magas energiák érkeznek az Alpokból
  • Rejtélyek­, el­hall­ga­tá­sok­, bi­zony­ta­lan­sá­gi tényezők­ Rejtélyek­, el­hall­ga­tá­sok­, bi­zony­ta­lan­sá­gi tényezők­

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr187915714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard