Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
180 éve mutatták be a Bánk bánt

180 éve mutatták be a Bánk bánt

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 02. 15.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Ma sem egészen bizonyos, hogy a Bánk bán eljutott-e az Erdélyi Múzeum című folyóirat által 1814-ben kiírt drámapályázatra, ahová Katona a művét szánta.

A pályázat végül eredménytelenül zárult, az „ős-Bánk bán" szövege csak száz évvel később került elő. A második, jelentősen átírt változat 1819-re készült el, és egy évvel később jelent meg. A művet azonban előadásra nem, csak kinyomtatásra engedélyezték. A korabeli cenzori indoklás így szólt: „Bánk nagysága meghomályosítja a királyi házét." (A tiltásban az is szerepet játszhatott, hogy attól féltek, a darabban szereplő királyné-gyilkosság nemkívánatos gondolatokat kelthet a közönségben.) A dráma Katona életében nem is kerülhetett színre, ez is oka lehetett annak, hogy a drámaíró felhagyott az irodalommal.

Hogy a tragédia a korábbi cenzori eltiltások ellenére miképpen kerülhetett mégis színre, ma már kideríthetetlen. Több kutató úgy véli, minden bizonnyal a helyi cenzor „mulasztása" vagy tévedése állhat a háttérben. Abban az időben megesett, hogy nem kellően „kiképzett" cenzorokat neveztek ki, vidéken nem is állt az összes korábbi tiltó intézkedés a „könyvvizsgáló hivatal" tisztviselőinek rendelkezésére.

Egy problémás mű ezeken a helyeken könnyebben átjuthatott a tiltó-rostán, mint a központi, budai hivatalban, ezért indult Katona darabja is vidékről Pest felé. A szerepeket a kor legnagyobb magyar színművészei alakították, Bánkot Bartha János, Tiborcot Szilágyi Pál, Ottót Egressy Gábor, Melindát Déryné, Gertrudiszt Kántorné, Biberachot Megyeri Károly.

Az ősbemutató időpontja is vitatott kérdés, hiszen a benne szereplő színészek – a Tiborcot alakító Szilágyi Pál és az Ottót játszó Egressy Gábor – másképp emlékeztek. Az egyetlen megmaradt, Kassán nyomtatott színlap 1833. február 16-át jelöli meg az ősbemutató dátumaként, de rajta látható a ceruzával tett javítás: február 15. – azaz csak az bizonyos, hogy az előadást megtartották.

A dráma ekkor még csak mérsékelt sikert aratott, a következő években alig néhányszor került színre, a pesti Nemzeti Színházban 1839. március 29-én játszották először. A nézők között volt gróf Széchenyi István is, aki naplójában „rossz, veszedelmes tendenciának" nevezte, hogy az előadásra egyáltalán sor kerülhetett. 1848. március 15-én a Bánk bán szerepelt a Nemzeti műsorán, igaz, az előadás valószínűleg elmaradt a nézőtérre betóduló tömeg miatt.

A Bánk bán ettől kezdve összeforrt a nemzeti szabadság eszméjével, így a forradalom leverése után egy évtizedig nem is tűzhették műsorra. A politikai változások következtében 1858-ban csonkán, majd a kiegyezés után ismét teljes szöveggel adhatták elő. A Bánk bán alapján 1861-ben Egressy Béni szövegkönyvére Erkel Ferenc írt operát.

Ahogy Katona műve klasszikussá emelkedett, megkezdődött a vita: hozzányúlni vagy nem hozzányúlni? Amikor a rendező Hevesi Sándor 1928-ban azt nyilatkozta, hogy a darab átdolgozására készül, óriási vihar támadt, amely interpelláció formájában még az Országgyűlés elé is eljutott. Hasonló vitára került sor az 1960-as években, ez vezetett végül Illyés Gyula 1976-os átigazításához.
Hazám, Hazám – Plácido Domingo előadásában. Egy gyönyörű felvétel arról, amikor a világhírű operaénekes magyarul énekelte el a nemzeti operánk egyik legszebb áriáját.


Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Irodalom Évforduló Magyar irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Irodalom és természet találkozása a színház falai között Irodalom és természet találkozása a színház falai között
  • Indul az Ördögkatlan Indul az Ördögkatlan
  • Juhász Annával a szerelemről Juhász Annával a szerelemről
  • Élhetnek-e a mesék a boldog befejezés nélkül? Élhetnek-e a mesék a boldog befejezés nélkül?

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr367915818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard