Tavaly év végén, az író halálának 50. évfordulójához kapcsolódóan több Hesse-kötetet is publikált a Cartaphilus Könyvkiadó. Interjú a főszerkesztővel, Takács M. Józseffel.
„Hesse 1932 és 1943 között keletkezett írását sokszor együtt említik a XX. század nagy kísérleti regényeivel: Robert Musil esszéregényével, A tulajdonságok nélküli ember című befejezetlen regénykolosszussal, Hermann Broch polihisztorikus regényeivel és elsősorban Thomas Mann Doktor Faustus című művével."A fülszöveg itt nem említi, hogy Hermann Hesse 1946-ban „életművéért, mely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött..." irodalmi Nobel-díjat kapott.
– Az Alexandra Kiadó elsősorban könnyedebb hangvételű, népszerű művek kiadására koncentrál. A fajsúlyosabb irodalom publikálása a kiadócsoport olyan tagjainak a feladata, mint például a Noran és az Európa, néhány éve pedig a Cartaphilus Kiadó is beépült ebbe a nagyobb egységbe, az Alexandrába. Ez előnyökkel, ugyanakkor alkalmazkodással is járt, gondolom.
– Igen, mindenképpen hatalmas előnyt jelent integrálódásunk az Alexandra terjesztőhálózatába, és természetesen nagyon fontos a finanszírozás kérdése is. Szász Zsolt 20 éve alapította a kiadót, melynek ma is az ügyvezető igazgatója. A Cartaphilust öt éve vásárolta meg az Alexandra csoport. Mi addig – az évi 10-15 könyvünkkel – kis kiadónak számítottunk. A kis kiadók pedig láthatatlanok. Legalább néhány tucatnyi kötettel kell jelentkezni évente ahhoz, hogy egy könyvkiadó stabil olvasóközönséget szerezhessen magának. Korábban nem volt meg a tőke ahhoz, hogy nagyobb léptékben finanszírozzuk a céget. Ez magyarázza betársulásunkat az Alexandrába. Mostanában mintegy 50 kötetünk jelenik meg évente, de a válság előtt volt ez 60-70 is.
Profilunk már az önállóság éveiben kialakult. Ezt megtarthattuk. Önállóak maradhattunk például a kollégák és a kiadványok, a címek kiválasztása terén is. Alkalmazkodni természetesen kell. Állandóan változnak az olvasói igények és a kiadói lehetőségek is. Idén például várhatóan kevesebb könyvet adunk ki, hiszen óriási túlkínálat van a piacon, így aztán sok könyv nem találja meg az olvasókat.
– Az új Hesse-kötetek kellemes meglepetéssel szolgálnak: a mostani négy kötet mindegyike illusztrált.
– A Cartaphilus még az önállóság éveiben kezdte el publikálni Hesse írásait. A sorozat már több mint 20 kötetet számlál. A most illusztrált kiadásban megjelent Hesse-művek egy része újrakiadás, de akad közöttük újdonság is: az Assisi Szent Ferenc életét bemutató írás most először olvasható magyar fordításban. A szövegek gondozása a sorozatszerkesztő, Horváth Géza feladata, aki Hesse életművének elismert szakértője. Ő ellenőrzi a fordításokat, neki köszönhetők a köteteket lezáró remek utószók, és természetesen fontos szerepe van az illusztrációk kiválasztásában és szövegbeli elhelyezésében is. A mi új Hesse-könyveink a Németországban megjelent, illusztrált Hesse-kötetek alapján készültek, de esetenként saját ötleteinket is belecsempésszük a kiadványokba.
– Mi vár a Cartaphilusra a túlkínálati piacon? Igényesség és piac – ez többnyire ellentmondó.
– Alapvetően szépirodalmi kiadónak tartjuk magunkat, annak is indultunk. Profilunk két fő tengelye: a modern klasszikusoknak nevezett XX. századi szerzők (többek között Aldous Huxley, George Orwell, Jack Kerouac, William Wharton, Chuck Palahniuk, Jaroslav Ha¹ek, Boris Vian) életműsorozatai és a kortárs irodalom, melynek színe-javát próbáljuk kiadni. Már 4 kötetet számlál például a nemrégiben Nobel-díjat kapott Herta Müller életműsorozata. Két meghatározó sorozatunk van még, a zenei életrajzok, a „Legendák élve vagy halva" és a „FilmRegények" – ez utóbbiak irodalmilag is klasszikusnak számító, megfilmesített regények.
Mivel a válság hatására a piac egyre jobban beszűkült, szükségesnek látszott nyitni a populárisabb könyvek irányába. Mostanában puha fedeles, lektűr jellegű regényeket (Carta Light sorozat), illetve a fiatal olvasóknak szánt műveket (Carta Young sorozat) is kiadunk. Még korábban tettünk egy kísérletet a képregényekkel is, de ezeknek Magyarországon nincs hagyományuk. Kiderült, hogy vannak itt képregény-olvasók, de nem elegen. A gyerekeknek szóló képregények (Geronimo és Tea Stilton) sikere azonban tagadhatatlan, így ezeket a sorozatokat folytatjuk.
– Örömmel fedeztem fel katalógusukban, hogy szép számú Boris Vian-kötet jelent meg már eddig is a kiadónál. Ön szerkeszti ezt a sorozatot.
– Célunk a teljes Vian-életmű bemutatása. Már most is egyedülálló a sorozatunk, mivel szisztematikusan végigmegyünk az összes műfajon, és könyveinkkel felöleljük a szerző teljes munkásságát. Ilyen Franciaországon kívül sehol nincs. Mi persze nem adjuk ki az összes Vian-írást, csak az adott műfajban írt legjobb, legreprezentatívabb műveket. A regények mellett már megjelent két novelláskötet és egy drámakötet, a későbbiekben pedig jönnek majd Boris Vian versei, dalai, a jazz-zel kapcsolatos írásai stb. Fontos megemlíteni, hogy a Vian-művek nálunk mindig javított, újraszerkesztett és részben újrafordított változatban jelennek meg, mivel néhány korábbi kiadás sajnos sok pontatlanságot tartalmazott. A sorozat egyébként – talán éppen ennek köszönhetően – nagyon sikeres, az olvasók még a Tajtékos napokat is elkapkodták, pedig ez a regény már negyven éve folyamatosan a piacon van.
– Hogyan tudja eltartani magát egy-egy kiadvány?
– Az igényes irodalom vásárlóköre meglehetősen szűk, így aztán a nagy példányszámban eladott lektűröknek kell eltartaniuk az úgynevezett magas irodalmat. Néhány kivétel persze itt is akad, vannak olyan szerzők, akik – mondjuk így – megállnak a saját lábukon. Boris Vian és Hermann Hesse éppen erre példa.