Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
33 éve hunyt el Oscar Kokoschka

33 éve hunyt el Oscar Kokoschka

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 02. 22.
Zene, ami összeköt - országjárásra indul a Concerto Budapest
2025-07-11 18:00:00

A klasszikus zene erejével szeretné közelebb hozni az embereket egymáshoz és a kultúrához a Concerto Budapest

Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
2025-07-11 11:07:40

Legyen szó kézműves foglalkozásról, táncházról, népzenei koncertről vagy mesemondásról, a Hagyományok

Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

további bejegyzések a szerzőtől »

„Szeretem az olyan embereket, akiket felháborítanak a képeim. Ezek legalább gondolkoznak és nem közömbösek. Ezeket esetleg meg lehet győzni. Aki egy képen felháborodik, az sosem reménytelen eset."

18 évesen ösztöndíjat kapott a bécsi iparművészeti iskolába, ahol rajzot, litográfiát és könyvkötészetet tanult, esténként órákat adott, szabadidejében pedig a bécsi iparművészeti stúdió megbízásából képeslapokat s könyvborítókat készített, valójában azonban mindig is festeni szeretett a legjobban.

A Gyilkos, az asszonyok reménysége című színdarab plakátja
Adolf Loos, bécsi építész támogatásának köszönhetően hamar nevet szerzett magának a művésztársadalomban. Nemcsak a képzőművészet, de az irodalom területén is figyelemre méltó a munkássága. A XX. század első évtizedeiben indult az írói pályafutása: színdarabjai, köztük a Gyilkos, az asszonyok reménysége (1910) az expresszionista dráma előfutárai voltak. Ez utóbbiból Paul Hindemith írt operát. Színpadi művei akkora botrányt kavartak, hogy elbocsátották akkori polgári, tanári állásából.

Egy évig Berlinben élt, itt rendezték meg első kiállítását, melyen képei Kandinszkij, Klee és Marc művei mellett voltak láthatóak. Korai festményei Gustav Klimt, a dekoratív a szecesszió hatását mutatják, ám hamar szakított a divatos irányzattal, és önálló formanyelvet teremt a német expresszionista stílus keretein belül. 1911-ben a festő visszaköltözött Bécsbe, újra elfoglalta tanári állását az iparművészeti iskolán. Ekkor szeretett bele Gustav Mahler özvegyébe, Alma Maria Mahler-Werfelbe. Kettős arcképet festett magukról (1912), és A vihar című művén is ketten láthatók.

A vihar
1914-ben véget ért a viharos kapcsolat, és Kokoschka a világháború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálatra. 1916-ban a fronton súlyosan megsebesült. Egy bécsi, majd egy drezdai katonai kórházban ápolták. Lábadozása alatt megírt, majd színpadra állított három drámát, melyeknek látványtervezője is ő maga volt.

A következő években képzőművészetet tanított a drezdai akadémián és szabadidejében rengeteget utazgatott: bejárta Európát, megfordult Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is.

Kokoschka 1934-ben Prágába költözött. Az ekkor már hatalomra került nácik "elfajzott" művészként bélyegezték meg, és alkotásait eltávolították a közgyűjteményekből. A müncheni egyezmény után 1938-ban Londonba menekült. Pénzhiány miatt főleg akvarelleket festett, de befejezett néhány nagyméretű képet is (Anschluss – Alice Csodaországban, Amiért harcolunk).

Anschluss - Alice csodaországban
A háború végét követően sorra nyíltak a kiállításai Európában és az Egysült Államokban. Kokoschka folytatta a portré- és tájképfestést, és életében először viszonylagos jómódban élt. 1953-ban Svájcba települt át, és Salzburgban létrehozta a Schule des Sehens (A látás iskolája) elnevezésű nyári akadémiát. Továbbra is dolgozott mint író és mint litográfus, de több falikárpitot, díszleteket is tervezett, többek között a bécsi Burgtheater és a Salzburgi Ünnepi Játékok számára, például Mozart Varázsfuvolájához.

Utolsó korszaka nyugodtabb és világosabb az addigiaknál, de bírálói szerint akkori képei már nem olyan lendületesek, felületkezelésük erőtlenebb a korábbiaknál. 94. születésnapja előtt pár nappal, 1980. február 22-én hunyt el Montreux-ben. Felesége, Olda 24 évvel élte túl.


Loreley

Forrás: Mi van ma?

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Ausztria Festészet Évforduló Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Két hangon Két hangon
  • Leleplezték Munkácsy Mihály eddig ismeretlen művét Leleplezték Munkácsy Mihály eddig ismeretlen művét
  • Júliusban Borszerdák a Magyar Nemzeti Galériában Júliusban Borszerdák a Magyar Nemzeti Galériában
  • Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben
  • "Arra megyek, amerre lehet, ha van arra katarzis.." "Arra megyek, amerre lehet, ha van arra katarzis.."

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr67916068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard