A csehszlovák újhullám kiemelkedő alakja, az Oscar-díjas filmrendező, színházi rendező, színész 1938. február 23-án született. Neki köszönhetően a cseh irodalom nagy műveit filmvásznon is láthatjuk.
Menzel 1938. február 23-án született Prágában, az akkori Csehszlovákiában. A prágai Művészeti Főiskola filmművészeti szakán szerzett filmrendezői diplomát 1962-ben. Művészeti pályája elején a prágai tévé asszisztense volt, majd a Csehszlovák Híradó munkatársa lett. 1963 és 1965 között egy filmstúdió rendezőjeként dolgozott, és 1965-ben készítette el első rövidfilmjét.Ettől kezdve a Barrandov Studiosban dolgozott rendezőként. 1971-ben Svédországban, 1977–1978 között az NSZK-ban, valamint Svájcban vendégrendező volt. Menzel nemzetközi érthetőségének titka talán abban rejlik, hogy a filmjeiben lévő gyakran éles társadalomkritikát és politikai felhangokat is mindig emberi történések mögé rejtette.
Játszott több magyar filmben (Szívzűr – Böszörményi Géza, Felhőjáték – Maár Gyula, Franciska vasárnapjai – Simó Sándor, Rokonok – Szabó István), és színdarabot is rendezett Magyarországon.
1968-ban a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmje megkapta a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. A mű Bohumil Hrabal kisregénye alapján készült, és a második világháború utolsó napjaiban egy cseh kisváros vonatállomásán játszódik. A történet hőse Milos, az ifjú forgalmista, akit sikertelen öngyilkossága után kiengednek a kórházból, és újra szolgálatra jelentkezik az állomáson.
Az 1969-ben elkészült Pacsirták cérnaszálon szintén a legendás cseh író művét dolgozta fel. Ami nekünk, magyaroknak Bacsó Péter Tanúja, az a cseheknek a Pacsirták cérnaszálon Menzeltől. A film húsz éven keresztül be volt tiltva, majd 1990-ben megnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját.
A film az 50-es években játszódik a Prága melletti kisváros acélművében, ahol a régi polgári rend képviselői (értelmiségiek, filozófusok, kereskedők) dolgoznak nem éppen önszántukból, átnevelési célzattal. Az alkotás itt látható rövid részletben felbukkan a helyszín, a fontosabb karaktereket is megismerhetjük, és a mű hangvételéből is kaphatunk egy kis ízelítőt.
Menzel gyakran esetlen szereplői sokszor szerethetően vicces figurák, akik tökéletesen adják vissza a rendező igen széles skálán mozgó humorát. Erről tanúskodik a Sörgyári capriccio (1980) is, amely legendássá vált poénjairól, és ma is idézetek tárháza.
Filmjeinek többségét Menzel már a kezdetektől irodalmi művek nyomán készítette el. Később sem szakadt el ettől a szokásától: erre példa Václav Havel színdarabja alapján rendezett Koldusopera vagy a Hóvirágünnep.
1994-ben készített fergeteges szatírája az Ivan Csonkin közlegény élete és különleges kalandjai 1941-ben játszódik a Szovjetúnió egyik eldugott kis falucskájában. A film cseh-angol-francia-olasz-orosz koprodukcióban készült alkotás, melyhez a rendező orosz színészeket választott, és akikkel orosz nyelven forgatott. Ám így is tagadhatatlanul tipikus cseh film született.
Menzel a 2000-es években is szívesen nyúlt Hrabal műveihez. Az Őfelsége pincére voltam (2006) cíművel megnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál FIPRESCI-díját, és jelölést kapott az Arany Medvére.
A rendező többször is járt hazánkban. Három évvel ezelőtt a 75 éves Törőcsik Marit ünnepelte a Magyar Televízió. A köztelevízió meghívására Menzel (akit a művésznő "prágai testvéreként" is emleget) hirtelen betoppant a stúdióba, kellemes meglepetést okozva ezzel a szülinapos színésznőnek.
Forrás: Mi van ma?