Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
177 éve hunyt el a niklai remete

177 éve hunyt el a niklai remete

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 02. 24.
JODOKCELLO, a svájci crossover csellista Budapesten
2025-05-09 10:47:20

Jodok Vuille - ismertebb nevén JODOKCELLO - a klasszikus crossover új szenzációja, aki most először jön

Szárnyakat adni a jövőnek
2025-05-08 18:00:00

Folyamatosan eleget téve az egyre bővülő nemzetközi érdeklődésnek is, a MÁNE a hazai közönségre

Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás
2025-05-07 18:00:00

A MÜPA színpadán bemutatott zenés irodalmi utazás ezúttal az általános iskola alsó tagozatosainak szólt –

Két hangon
2025-05-07 09:57:00

A Várfok Project Room következő kiállításaként két generáció, két médium és két világ mégis egy, az

további bejegyzések a szerzőtől »

Berzsenyi Dániel 1836. február 24-én hunyt el Niklán. A költőt a magyar romantika előfutáraként emlegetik, költészete a klasszicizmus és a romantika átmenete.

Középbirtokos nemesi családban született. Sopronban, az evangélikus líceumban tanult, ahol inkább testi erejével tűnt ki, mint szorgalmával vagy jó magatartásával. Az apja hatalmától szabadulni akaró ifjú házasságot kötött Dukai Takách Zsuzsannával, és felesége sömjéni birtokára költöztek. Titokban írt verseit barátja, Kis János lelkész elküldte a korszak irodalmi vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek. Berzsenyi felbuzdult a széphalmi mester dicséretén, és egy kötettel lépett a nyilvánosság elé.

Forrás: mek.oszk.hu
Első korszakában (1800-1808) még a nemesi világkép keretein belül gondolkodott (A felkölt nemességhez, 1805), de a napóleoni háborúk hatására már a haza féltése jelent meg A magyarokhoz (Forr a világ...kezdetű, 1807) ódájában. Nosztalgikus hangulatának, lemondással teli világképének megfelelő költői formáját találta meg az elégia műfajában (Búcsúzás Kemenes-Aljától, Levéltöredék barátnémhoz), közülük kiemelkedik A közelítő tél, mely szintén 1804-08 között keletkezett.
A közelítő tél

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
S tükrét durva csalét fedi.

A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
S most minden szomorú s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
Egy-két zsenge virágait.

Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhunyt szememet fel nem igézheti
Lollim barna szemöldöke!

(1804 után)
Második korszakát (1809-17) Kazinczyval kötött barátsága jellemezte, s az általa javasolt episztola műfajában való költői kifejezés (Kazinczy Ferenchez, 1809; Dukai Takács Judithoz, 1815; Vitkovics Mihályhoz, 1815). Megérintette a felvilágosodás eszmeköre is. Kölcsey 1807-es bírálata mintegy lezárta a korszakot, de 1825-ös válasza, az Észrevételek Kölcsey recenziójára című cikke már a romantikus költői magatartás és képalkotás jogosságát védte.

Berzsenyi művészetét az erőteljes kifejezések, költői képek jellemzik. Versei egyéni érzései mellett általános gondolatokat is megfogalmaznak. Hazafias műveiben hangot kap a magyarság iránti aggódás.

Utolsó éveiben szinte egyfolytában betegeskedett: Balatonfüreden és Buda gyógyfürdőiben gyógyította magát. Gyakran látogatta a Tudós társaság üléseit és tervezte, hogy a fővárosba költözik, de ezt a tervét már nem vihette véghez. Élete végén egyre magányosabban élt birtokán, Niklán, ahol végül 1836. február 24-én halt meg. Kölcsey bocsánatkérő emlékiratát Helmeczy Mihály olvasta fel az Akadémián.

Források: enciklopedia.fazekas.hu, Wikipédia

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Vers Költészet Magyar irodalom Jubileum

Ajánlott bejegyzések:

  • Élhetnek-e a mesék a boldog befejezés nélkül? Élhetnek-e a mesék a boldog befejezés nélkül?
  • Medúzamosdatás a sivatagban Medúzamosdatás a sivatagban
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás
  • Legyen a te novellád az, amit az egész város olvas! Legyen a te novellád az, amit az egész város olvas!
  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr647916130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard