Már csak néhány napot kell várnunk, hogy az elmúlt másfél évtized legfényesebb üstököse, a PanStarrs, hazánk egén is felbukkanjon.

A déli féltekén február eleje óta szabad szemmel is látható C/2011 L4-es jelű PanStarrs üstökös fényessége az előzetes becsléseket meghaladó mértékben növekszik. A PanStarrs hazánkból hétvégétől lesz szabad szemmel is megfigyelhető. Március 8-tól közvetlenül napnyugta után már érdemes keresnünk a látóhatárhoz közel, délnyugati irányban. Március 10-től pedig úgy tűnik, egyre nagyobb pompájában fogja megmutatni magát. Amikor hétvégén megjelenik hazánk égboltján, a PanStarrs üstökös még mindig a Nap felé fog haladni, így várhatóan a fényessége is tovább növekszik. Márciusban egyre magasabbra emelkedik a horizont fölé, ezért a hónap közepén és második felében, hosszabb ideig lesz megfigyelhető. Érdemes akár egy binokulárral is szemügyre vennünk. Kisebb nagyítású távcsőben a csóva hossza néhány fok lehet, és mind a fej, mind pedig a sárgás színben játszó csóva finomabb részleteit is megfigyelhetjük.

A szabad szemmel látható üstökösök fényesség változását nem lehet előre pontosan kiszámítani, mivel az több, egzakt módon nem mérhető tényezőtől függ. A Naprendszer külső aszteroida és üstökös zónájából, az ún. Kuiper-övből származó kométák valójában kis tömegű égitestek. Az üstökös egyetlen szilárd anyagból álló része a mag, amely jég által összecementált kőzetanyagból áll. Az üstökösök – a bolygóktól eltérően -, hosszan elnyúlt excentrikus pályán keringenek a Nap körül. Napközelségük idején, mint a most megfigyelhető PanStarrs üstökös esetében is, egyes kométák akár a Naphoz legközelebb keringő bolygó, a Merkúr pályáján belülre kerülhetnek, még legnagyobb távolságuk egészen a Naprendszer és a csillagközi tér határáig, a heliopauzáig terjedhet.

Ahogy az üstökös keringése során egyre közelebb kerül központi csillagunkhoz, a Nap hőenergiájának hatására a szilárd magot összecementáló kozmikus jég fokozatosan olvadni kezd. A mag körül az elpárolgó gázokból először az elmosódott, ködös kóma alakul ki, majd tovább közeledve a Naphoz, az ún. sugárnyomás hatására keletkezik a hosszú csóva. A reflexió miatt, mind a kóma, mind pedig az egyébként igen ritka gázokból álló csóva az üstökös napközelsége idején egyre jobban kifényesedik. Az, hogy ténylegesen mekkora lesz az üstökös látható fényessége, a napközelségén kívül alapvetően a magot összecementáló jég és poranyag mennyiségétől függ. Ez utóbbi tömegét azonban nem lehet pontosan meghatározni.

Úgy látszik, hogy a PanStarrs üstökössel szerencsénk van, ugyanis az eddigi becsléseknél nagyobb mértékű a kifényesedése. Magyarországról utoljára 16 évvel ezelőtt, 1997 márciusában lehetett egy szabad szemmel is jól látható fényes kométát, a Hale-Bopp üstököst megfigyelni. A PanStarrs üstökös március 10-én éri el napközelségét, ekkor mindössze 0,3 Csillagászati Egység (CSE) távolságra lesz központi csillagunktól. (1 CSE egyenlő a Nap és Föld közepes távolsággával, amely kereken 149 millió kilométer.)

Legmagasabban március 14. és 26. között áll majd a horizonton, igaz, hogy ekkor a növekvő hold fényessége ronthatja az észlelhetőségét. A The Explorer szerkesztősége Facebook-oldaluk követői számára távcsöves bemutató megtartását is tervezi, amelynek időpontjáról és helyszínéről az oldalon tájékoztatják az érdeklődőket.