Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Kőkorszaki temetkezési helyet találtak

Kőkorszaki temetkezési helyet találtak

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 03. 08.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Régészek húsz kőkorszaki csontvázra bukkantak a Szaharában egy sziklaeresz alatt és körülötte. A csontvázak kora a 8000–4200 év közötti tartományra tekint vissza, ami azt jelenti, hogy a temetkezési helyet évezredekig használták.

Körülbelül 15 nőt és gyermeket temettek el a sziklaeresz alatt, míg öt férfit és fiatalembert hatalmas kőhalmok – halomsír vagy kurgán – alatt helyeztek nyugalomra mellette egy későbbi periódusban, amikor a régió sivataggá vált. Az eredmények - melyeket a Journal of Anthropological Archaeology folyóirat márciusi száma részletez - azt sugallják, hogy a kultúra a klímával egyetemben változott.

A körülbelül 8-6 ezer évvel ezelőtti időszaktól a Szahara sivatagi régiója – melyet Wadi Takarkorinak hívtak – bozótos vegetációt és szezonálisan megjelenő zöld területeket hordozott. A lenyűgöző sziklarajzok olyan ősi állatcsordákat – például szarvasmarhákat – jelenítenek meg, amelyeknek sokkal több vízre volt szükségük, mint amennyit a jelenlegi környezet nyújtani tud – mondja Mary Anne Tafuri, a vizsgálat társszerzője.

A kutató és kollégája, Savino di Lernia 2003 és 2006 között kezdett el ásni a régészeti helyszínen. Ugyanezen helyen kunyhókat, állatcsontokat és Afrika legkorábbi fermentált tejtermékeinek nyomát hordozó edényeket is találtak. A csontvázak korának megállapításához Tafuri megmérte az izotópok – ugyanazon elem különböző súlyú molekulái - koncentrációját a maradványokban.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a csontvázakat négy évezred folyamán temették el, a sziklaeresz alatt nyugalomra helyezett maradványok nagy részét a 7300-5600 évvel ezelőtti tartományban. A kurgánok alatt nyugvó férfiak és fiatalok eltemetése 4500 éve kezdődött, amikor a régió szárazabbá vált. A sziklarajzok megerősítik a kiszáradást, mivel a barlangrajzokon kecskék jelennek meg, melyeknek a szarvasmarháknál kevesebb vízre volt szükségük – mondja Tafuri. Az emberek a fogzománcban lévő izotópok összehasonlítása alapján nyughelyük közelében nőttek fel.

Az eredmények azt sugallják, hogy a temetkezési helyet ugyanazon embercsoport használta évezredeken át, ezenkívül megosztott társadalomra is utal. "A sziklaeresz kizárólag nőknek és gyerekeknek való fenntartása nemi alapon nyugvó megosztottságra utal" – írja Marina Gallinaro, a vizsgálatban részt nem vevő római szakember.

Az egyik magyarázat szerint lehetséges, hogy a korábbi időszak folyamán a nőknek fontosabb szerepük volt a társadalomban, és a családok származásukat is az anyai ágon követhették nyomon. Amint azonban a Szahara mintegy 5 ezer évvel ezelőtt megkezdte fokozatos benyomulását a régióba, a kultúra megváltozott, és a férfiak szerepe válhatott hangsúlyossá – mondja Gallinaro.

Luigi Boitani, a római Sapienza Egyetem biológusa szerint a régió egésze több száz még feltárásra váró helyszínt ölel fel, így a régészeknek igazi kincsesbánya.

Az új felfedezés egyben kiemeli a törékeny régió védelmének fontosságát is. A területet ugyanis a Moammer Kadhafi líbiai diktátor ellen kirobbant felkelés óta lezárták a régészek elől.



Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Afrika Történelem Régészet Lavór Felfedezés

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját
  • Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon
  • Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak
  • Varázslatos kaland színezi a nyaralást Varázslatos kaland színezi a nyaralást
  • Múzeumutca Tavaszköszöntő Múzeumutca Tavaszköszöntő

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr607916586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard