A legendás filmrendező, nemzetünk egyik büszkesége éppen 4 éve, március 11-én szenderült örök álomra. Filmjeinek ikonikus jeleneteivel emlékezünk meg az életműdíjas művészről.

Az 1965-ös Szerelmes biciklistáknak – melyet pályája elején forgatott – főszereplői a fiatalok és a balatoni nyár. A film zenéjében közreműködött az akkor még kevéssé ismert Illés zenekar a Táskarádió című slágerrel, valamint Cseh Tamás is. Az ő szerzeménye a dal, amelyet a film szerelmespárjának férfitagja, András énekel. A dalt Orbán Tibor adja elő, hölgypartnere – Eszter szerepében - Káldi Nóra volt.


1969-ben készült el az alkotás, mely a rendezőt legendássá tette: A tanú. Bacsó alkotását még 10 évig nem mutathatták be, és utána is sokáig csak zárt vetítéseken lehetett megtekinteni. A Pelikán elvtárs kálváriájáról szóló alkotás azóta kultuszfilmmé lett. A koncepciós perek világát ábrázoló filmszatírában hangzanak el olyan mondatok, amelyek azóta szállóigévé váltak, talán a legismertebb, melyről egy újságot (Magyar Narancs) is elneveztek:


Az 1983-as Te rongyos élet is a rendező legjobbjai között vonult be a magyar filmtörténetbe. A film az ötvenes évek személyi kultuszának szatirikus ábrázolásával és Udvaros Dorottya mesteri játékával a mai napig felejthetetlen filmélményt biztosít.


2001-ben mutatták be a Hamvadó Cigarettavég című alkotását, mely Karády Katalin emlékére készült. A díva életét feldolgozó film az 1942-es, halhatatlan Karády-slágerről kapta a nevét. Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter alakítása, valamint a legendás Karády-jelenség megelevenítése találó összhangot alkotott a mű fogyasztható, könnyed körítésével. Érdekesség, hogy a címadó slágert nem a filmben szereplő dalszerző jegyzi.


Bacsó Péter a magyar filmipar meghatározó és felejthetetlen alakja: munkáját rengeteg díjjal jutalmazták. 1972-ben érdemes művész, majd 1983-ban kiváló művész címmel, 1985-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 1998 óta birtokosa volt a Magyar Köztársaság középkeresztjének, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere lett, 2006-ban Budapest Díszpolgára lett, 2008-ban megkapta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját és a Hazám-díjat.

Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített. 2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.