A Magyar Média Mecenatúra program tévéfilmes pályázatán támogatást nyert Mátyássy Áron Berosált a rezesbanda című filmje, amely igazi magyar ifjúsági filmcsemegének ígérkezik.
Az alkotóról dióhéjban
2006-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Grunwalsky Ferenc osztályában. Első nagyjátékfilmje, az Utolsó idők, 2009-ben elnyerte a 40. Magyar Filmszemle Arany Orsó díját, egy évvel később az Átok című sorozat, melyet szintén ő jegyez, a Szemle tévés kategóriadíját nyerte meg. Azóta főleg televíziós produkciókban dolgozik, jelenleg második játékfilmjére készül.
– Elsőfilmesként megnyerte a 40. Filmszemle fődíját az Utolsó Idők c. alkotásával, de Ön jegyzi az Átok című sorozatot is, ami szintén megkapta kategóriája fődíját. A Berosált a rezesbanda című filmjét Csukás István forgatókönyve alapján készíti.Milyen érzés egy Csukás által megírt forgatókönyvet filmre vinni?
– Csortos Szabó Sándorral, a film producerével már együtt dolgoztunk az Átok sorozaton és a TÚK - Tanár úr kérem! című filmemen is. Mindenképpen szeretett volna filmet készíteni Csukás István egyik művéből, és engem kért fel rendezőnek. Eredetileg a Nyár a szigeten című regényből tervezte volna a filmet forgatni, de az író ragaszkodott ahhoz, hogy az egyik új történetét dolgozzuk fel. Nagyon megtisztelő és izgalmas feladat az ő könyvét rendezni.
Amikor olvastam a forgatókönyvet, úgy érzetem, ismerem a hangulatot, hiszen visszaköszöntek a gyerekkori emlékeim. Akkoriban vidéken sokat mászkáltunk a srácokkal a környéken, ahol éltünk, szabadok voltunk. Igazi felnőttnek érzetük magunkat, amikor beszöktünk az erdőbe, ahol persze kicsit féltünk is, annyira, hogy aztán jó volt hazamenni. Évek óta nem készült hasonló magyar gyerekfilm.
Fotó: Herbály Judit
– Csukás István neve hallatán tehát igazi klasszikus magyar ifjúsági filmre számíthatunk?
– Igen, a történetnek klasszikus „Csukás-hangulata” van, visszaköszön benne a gyerekkorom; a nosztalgikus, békebeli hangulat vezérfonal volt a rendezés során. A film a magyar ifjúsági filmek hagyományait szeretné folytatni, kicsit nosztalgikus stílusban. A történet persze mai gyerekekről szól, az ő problémáikról. Ennek ellenére ne egy száguldó, gyors történetet képzeljünk el, inkább egy hagyományos stílusban megrendezett filmet.
Igyekeztünk játékfilmes stílusban gondolkozni, és lesznek benne érdekes vizuális megoldások, amelyek megfoghatják a fiatalokat. Az akciódús részeknél gyors vágásokkal dolgoztunk. A forgatókönyv hordoz magában burleszkbe hajló karaktereket és jeleneteket is, ezeket finom gyorsításokkal, a stop-trükkel, vagy egyéb játékos filmnyelvi eszközökkel – mint például a felirat – tettük hatásosabbá.
Csukás forgatókönyvében pedig minden adott, ami miatt a kamaszgeneráció jól szórakozhat a történeten. Igazi sikeres, emlékezetes filmet szeretnénk a fiataloknak. Kíváncsian várom egyébként, hogy mit szólnak majd, ha nem azt kapják, amit megszoktak.
– Mesélne egy kicsit részletesen a történetről?
– A film egy csapat tizenéves gyerekről szól, akik megelégelik, hogy tanáruk drákói szigorral tanítja őket. Ott telik be a pohár, amikor eltiltja őket a zenéléstől, pedig a rezesbanda számukra mindennél fontosabb. A filmben a felnőttek a nevetségesek, a gyerekek vagányak, szabad szájúak, kreatívak, túljárnak a begyöpösödött felnőttek eszén. Ráadásul a történet rengeteg abszurd humort tartalmaz. Ott van például Hollósi Frigyes és Fesztbaum Béla vicces párosa, akik egy vaddisznót próbálnak sikertelenül elfogni.
– Kik játszanak még a filmben?
– A filmben szereplő, bujkáló szovjet veterán katona karakterét Schneider Zoltán alakítja, akivel most dolgoztam először, és fantasztikus volt az energiája, a profizmusa. Valamint Hevér Gábor, Balogh András, Makranczi Zalán, Kocsis Pál, akik szerencsére mind ráértek, és szívesen vállalták a szerepeket.
– Hány gyerek szerepel a filmben? Okozott nehézséget a kiválogatásuk a castingon?
– Könnyű dolgunk volt, mert nagyon jó srácok jöttek a castingra, és hamar eldőlt, hogy kik lesznek a szereplők. A filmben 7 fiú és 3 lány szerepel, a válogatáson megadtuk, hogy milyen karaktereket várunk. Csukás István nagyon jellegzetes karaktereket írt meg, és mi ilyen figurákat kerestünk. A próbafelvételeken az volt csak a kérdés, hogy a jelöltek hogyan tudják beleélni magukat a karakterükre írt életszerű helyzetekbe. Szerencsénk volt tényleg, mert ügyesek voltak a jelentkezők, szertelenek és kíváncsiak, de mégis könnyű volt velük dolgozni.
Fotó: Herbály Judit
– Hol forgattak? Könnyű volt helyszínt találni?
– Elég hamar megtaláltuk a helyszíneket. A városi jeleneteket Vácon, az elhagyott laktanyát pedig Pilisszentkereszten forgattuk. Ez utóbbi tényleg eléggé elhagyott volt, komoly feladat elé állította a látványtervező Pater Sparrow-t és csapatát. De sikerült egy romantikusan lepusztult, hangulatos helyet csinálniuk belőle.
– Lamb, PJ Harvey, a 90-es évek alternatív klasszikusai. Vagy akár a Radiohead. Mindig tudatosan választ zenét filmjeihez. Ehhez a filmhez milyen zenét terveznek?
– Az Átok sorozathoz a komponált zenék mellett tettünk be ismert külföldi dalokat. Mivel az MTV-nek készülő sorozatoknál nem kell jogdíjat fizetnünk a zenékért, bármit használhattunk, így előszeretettel kezdtünk el kedvenc zenekarainktól válogatni. A Berosált a rezesbandában erősen jelen lesz a klasszikus, komponált szimfonikus filmzene is, Hérincs Dániel munkája. A Klapka-induló is felhangzik majd sokszor a rezesbanda által.
– Tévéfilmnek készül a Berosált a rezesbanda, de el tudja képzelni akár a mozis bemutatást is? Mennyire fontosak a nézői visszhangok?
– Igen, ifjúsági tévéfilmnek készül, bár családi filmnek mondanám, mert szerintem a felnőttek is találnak majd benne kedvükre valót, és tervezünk egy mozifilmes változatot is. A játékfilmezést valahogy mindig valami misztikusabb dolognak gondoljuk, hogy ott valami igazán nagyot kell dobni, és nem lehet semmit sem elrontani. A tévéfilm lazább dolog, és emiatt én is sokkal felszabadultabban tudok dolgozni. A televízióban egyébként még mindig többen néznek meg egy magyar filmet, mint a moziban, de jó lenne ezen változtatni.
Sok jó magyar film készül, csak jóval kritikusabbak az emberek a hazai filmesekkel szemben. Egy Hollywood-i bukást könnyebben elnéznek. Nehéz érvényesülni a magyar filmekkel a piacon. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy érdemes minél több magyar filmet csinálni mégis, hiszen minél több készül, annál több jó sülhet ki belőlük. Nincs ez másképpen Európa többi országában sem.
Én magam egyébként hiszek az online bemutatásban is. Ott rögtön visszajelzést kap az ember a nézőktől, és azonnal látja a nézettséget is. Ez jó érzés, hiszen a legfontosabb, hogy minél több emberhez eljusson a film. Ott van például az IndaFilm, ahol a mozis nézőszámok tíz-hússzorosát teljesítik a magyar filmek alaphangon.
Fotó: Herbály Judit
– Már az utómunkák zajlanak, lassan kész a film, a bemutató tavasszal várható. Mik a további tervek?
– A Magyar Nemzeti Filmalapnál bent van egy filmtervünk, amit fejlesztünk. A Weekend 2010 nyarán egyszer már majdnem elindult, de akkor omlott össze az MMKA, és nem kezdtük el a forgatást. Most a forgatókönyvvel kapcsolatos egyeztetések fázisában vagyunk.
A történet ügyvédekről, üzletemberekről szól, akik felmennek a hegyekbe egy ellazulós hétvégére. Fent megesik velük egy véletlen baleset, amelynek kapcsán mindenki hárítani kezdi a felelősséget. Senki nem választja a lelkiismeretes utat. Ezt a helyzetet szeretnénk a filmben feldolgozni.
Forrás: Médiatanács, szóvivői iroda