Harminc év után újra Moszkvában lépett fel a Muzsikás együttes, vasárnap az erdélyi és kárpátaljai zsidó népzenéből is ízelítőt adott az orosz főváros egyik legnépszerűbb klubjában.
Széki és szatmári zsidó csárdások, békási táncdallamok, kalotaszegi lassú és szapora mellett az Ani Maamin című zsidó ének is elhangzott a koncerten, amelyet a zsidó kulturális és oktatási programokkal foglalkozó Eskolot orosz egyesület szervezett.A moszkvai Nagyszínnáz közelében lévő Masztyerszkaja klub zsúfolásig megtelt, de a színpad előtt többen végigtáncolták az estet. A klubban először lépett föl népzenei együttes. A közönség lelkesedése mindenkit meggyőzött arról, amit Hamari Dániel, az együttes szóvivője meg is jegyzett: talán nem kell újabb harminc évet várni arra, hogy a Muzsikás újra felléphessen Moszkvában.
Sipos Mihály, a Kossuth- és Liszt-díjas együttes alapítója az MTI-nek először a Moszkvában bemutatott programról beszélt. "A magyar-román cigány népzene megőrizte a hajdan virágzó, csodálatos máramarosi zsidó népzenét. Máramaros különlegesnek számít, mivel a nagy erdélyi fejedelmek megengedték, hogy ott a zsidók földet vásárolhassanak, és emiatt - mint sehol máshol a világon - Máramaroson kialakulhatott a zsidó parasztság gyönyörű zenéjével, táncaival. Ennek a nyomait találtuk meg nagy szerencsénkre annak idején, amikor az itt is bemutatott lemezünket készítettük".
Simon Zoltán, Kodály Zoltán tanítványa adott az együttesnek olyan kottákat, amelyekre Simon a nagy zeneszerző, népdalgyűjtő biztatására gyűjtött dallamokat jegyezte le. Ő ösztönözte a Muzsikást arra, hogy folytassák a zsidó népzenét megőrző cigány zenészek felkutatását.
Nézzen bele a Szól a kakas már - Magyar zsidó népzene (1992) c. filmbe, és hallgassa meg hogy szól a Muzsikás Gheorghe Covaci közreműködésével!
Sipos Mihály beszámolt arról is, hogy az erdélyi és kárpátaljai zsidó népzenei programmal rendszeresen fellépnek. Egy évvel ezelőtt egy New York-i ünnepségen például olyan dallamokat játszottak, amelyek a koncentrációs táborokba hurcoltak túlélését segítették. Franciaországban egy magyar származású fizikus mesélte el a zenésznek, hogy kilencévesen, amikor Bergen-Belsenben raboskodott, esténként, a lámpaoltás után az Ani Maamin című dalt énekelték. Hiába jöttek arra az őrök, akkor ugyan elhallgattak, de a tábor más részén újra felhangzott a dal. Ez erősítette őket abban, hogy túl kell élni.
Sipos Mihály szerint a mai világban is, amikor nagyon sok minden eltűnik az életből, ismét a kultúra, és jelképesen a dal segíti a túlélést. "Énekeljünk tehát, tartsuk meg ezeket az értékeinket a saját kedvünkre, a saját életünket díszítsük föl" - fogalmazott.
Hozzátette: meg kell őriznünk a hagyományainkat, hogy a következő népek létre tudják hozni saját kultúrájukat. "Én úgy nőttem föl, hogy az a szó, hogy zsidó soha sehol el nem hangzott. Tabu volt. Fontos, hogy a zsidó népzene, akinek ez szívügye, annak az identitását segítse. Aki pedig kulturálisan közeledik, az megismerkedhessen ezzel a csodálatos kultúrával, és aki a mai kultúránkba akarja beépíteni ezt ilyen vagy amolyan módon, annak legyen mihez nyúlnia" - érvelt Sipos Mihály.
"Ezért tartom fontosnak, hogy ezt a nagyon értékes zenét, amely természetesen érintkezik a magyar népzenével, elvigyük a világ különböző pontjaira, bemutatva ezeket a tükröződéseket, kapcsolatokat, utalva rá, hogy nekünk ez mennyire fontos, mert olyan volt a történelem. A borzasztó történelem, a holokauszt, amely megpróbálta ezt az egészet leradírozni, az embereket, a kultúrákat és mindent. Szerencsére az emberek egy része megmenekült, túlélte, és nagyon nagy szerencse, hogy a kultúra megmaradt, és újra lehet építeni" - hangsúlyozta Moszkvában a Muzsikás együttes alapítója.
Forrás: MTI
