Másodszor rendezik meg március 20-án a Macaron Napot. Az édes mandulás sütik kedvelői, és azok, akik még nem kóstolták a kis korongokat, egyaránt elmélyedhetnek az egyik legjellegzetesebb francia cukrásztermék színes világában.
Boros Regina, a Gasztrobizarr blog szerzője és önjelölt gourmet tavaly gondolt egyet, nekiveselkedik a macaronoknak és ha már Párizsban, New Yorkban és Londonban ennyire hagyománya van a rózsaszín álmokat oly édesdeden közvetítő süteményeknek, itthon is meghonosítja a Macaron Napot, ahol aztán boldog-boldogtalan megfürödhet a cukiságokban. Regina tett-vett, telefonált, építette a napot – mindezt jórészt egyedül. Lett is nagy siker a dologból, március 20-án nem csak a Nyugati jegypénztáraknál kígyózott a sor, de a rendezvénynek helyet biztosító nU is embertömegeket szippantott fel. Felfigyelt erre Geszti Péter, Regina pedig másnap már az újonnan alapított OKEGO kreatívügynökség account direktori székében találta magát. Reginát és Geszti Pétert kérdeztük hitről-tévhitekről, az első év tapasztalatairól és a második Macaron Nap meglepetéseiről.Többféle tendenciát tapasztalok a tavalyi Macaron Nap óta. Az egyik, hogy boldog-boldogtalan ezt készít, tanfolyamok alapoznak a desszertre, díszítőkellékké lett, amit például a divatszakma is előszeretettel használ. Ha innen nézzük, a kezdeményezés elérte a(z egyik) célját. Hogy látjátok?
Boros Regina: Egyértelműen igen a válasz, elmondhatjuk, hogy a „macaron-kultúrát” elterjesztettük. Ennek szükségszerű velejárója, hogy átesünk időnként a ló túloldalára, sokan megpróbálkoznak, akik egyáltalán nem tudnak macaront készíteni, csak azért, mert divatos, most ezzel kell előjönni. Ilyen szempontból egyébként sokszor kétségeim vannak, hogy egy ennyire nehéz és kifinomult műfajt jó ötlet volt-e a mainstreambe vinni. Néha úgy érzem, hogy kicsit túl népszerű lett a macaron.
Ugyan a Macaron Nap előtt is lehetett kapni itthon a sütit, de most kétségtelen, hogy több helyen. Mennyiségben mintha előrébb tartanánk, mint minőségben. A céljaitok között szerepel az utóbbi hangsúlyozása. Miként értékelitek a helyzetet?BR: Természetesen rengeteg helyen nem kóstoltam a macaront, de a visszajelzésekből úgy látom, hogy nem olyan szörnyű a helyzet, mint sokan mondják. Mi kiválasztjuk a jókat, ha úgy tetszik, előszűrjük a macaron-árusokat és Macaron Napon azokat a cukrászdákat szeretnénk elsősorban továbbra is megmutatni, akik jeles képviselői a macaronkészítésnek.
A Macaron Nap megszervezésén túl, van arra valamiféle ráhatásotok, eszközötök, hogy a tendencia azért előbb-utóbb változzon?BR: Szerintem ezt nem, vagy legalábbis nagyon nehéz lenne befolyásolni. Az egy következő lépcsőfok lenne, hogy a macaront, mint műfajt elkezdjük védeni, az újházy tyúkhúsleves esetében erre vonatkozóan már történtek lépések, a macaronnál még nem nőtte ki magát eléggé a probléma.
Viszonylag teljes rálátásotok van arra, hogy ezen a színtéren mi zajlik itthon?BR: Alapvetően eljutnak hozzánk a macaron-árusokról szóló információk, sokan megkeresnek vidéki kis cukrászdák, hogy ők is árulnak, vagy akár, hogy szeretnének árulni és hol tudják beszerezni. Nyilván van jó néhány hely, amiről még nem tudunk, a Macaron Nap weboldal egyik célja éppen ez lenne, hogy összegyűjtse a macaronárusító helyeket, tervezünk összerakni egy ún. macaron-térképet.
Élő kapcsolatban vagytok velük és tudható, hogyan tekintenek rátok?BR: Sok cukrászdával kapcsolatban vagyunk, szeretnek bennünket, volt, akinek az üzlete komoly lendületet kapott a Macaron Nap után.
És egymásra? Kérdezem ezt azért is, mert Regina a tavalyi interjúban említette, hogy fontos lenne, hogy a boltok versengjenek. Ebből mi látszik?BR: A versengés szerintem olyan formán van meg, hogy a nagyjából mindenki meg van győződve arról, hogy nála kapható a legjobb macaron.
A vidék sokszor fehér folt. Említetted, hogy onnan is érkeznek megkeresések. Nagy általánosságban mi a helyzet ezen a téren?BR: Nagyon sok helyen elkezdtek macaront árulni, tény, hogy sokszor olyan módon, hogy valójában nem tudják mi az, csak valami kerek, színes (valószínűleg édes) cucc, egyfajta „habcsók”.
Nagyjából hány olyan helyet javasolnátok jó szívvel, ahová ha az ember betér, azt kapja, amit valójában macaronnak hívnak?BR: Szerintem van legalább 4-5 olyan cukrászda, ahol nemzetközi színvonalú a macaron, persze az is kérdés, hogy éppen műszakban van-e a megbízható cukrász.
Sokan örülnek a macaronnak, de gyakran hallani azt is, a macaron „úri huncutság”!BR: Sokaknak minden úri huncutság, ami több mint 500 forint és nem lóg le a tányérról.
GP: A macaron olyan sokrétű, hogy egyetlen magyar édesség sem jut eszembe, amivel ugyanezt a színességet és életérzést vissza lehetne adni. Van, aki a dobos tortára esküszik, más a palacsintára, nekem egy Rigó Jancsi Nap is furcsa lenne.
Ha már a magyar szív megdobban, tagadhatatlan, hogy a ’hazai’, az ’itthon termett/készült’, napjaink legfontosabb hívószavai. Többen is kísérleteztek (pl. Korponai Péter) „mentét húzni” a macaronra. Üdvös és támogatandó kísérletnek gondoljátok?BR: A macaronnak ez a lényege: névjegyként funkcionál. Igen, nagyon jó dolognak tartjuk, amikor egy bizonyos tematikára, legyen az egy nemzet vagy brand vagy bármilyen más, „ráhúzzák”. Amikor a tavalyi Budai Gourmet-n a Rosenstein kijött a flódni macaronnal, akkor voltam a legbüszkébb, Rosenstein úr mondta, hogy „mert maga teremtette ezt a hullámot és mi is gondoltuk, hogy akkor meglovagoljuk”. Ekkor éreztem a legbiztosabban, hogy volt értelme a tavalyi napnak. Ezek játékok, gondolat és technológia kísérletek. Ezek viszik előre a világot és a gasztronómiát. Ettől függetlenül még lehetnek sokan, akiknek nem ízlik, akik nem értik, akik a macaront nem szeretik. A jelenség üdvös hatását mégis érezhetik, hiszen az éttermek innovációs igényét fejleszti.
Visszatérő elem és a szaksajtó egy része is ezt vallja, kívánja (lásd Chili&Vanília prognózis 2013-ra), hogy Le a macaronnal!. Miért lehet ez így?BR: Szerintem őket inkább az bosszantja, ami a divathullámok velejárója, boldog-boldogtalan macaront készít, több-kevesebb – de inkább ez utóbbi – sikerrel. Tény, hogy nem jó tendencia, hogy sok helyen lehet nagyon rossz macaront kapni, és az ő tiltakozásuk is inkább egészséges, hiszen sokan csalódnak, ez a macaron? Hát ez nagyon rossz. A macaront nagyon könnyű elrontani, tényleg nem feltétlenül szerencsés az ő szemszögükből, hogy ilyen népszerű lett. Ugyanakkor mindannyian sokszor értetlenül állunk azelőtt, hogy egy-egy jelenség miért lesz annyira felkapott, mást pedig sehogy se akarnak befogadni. Én se értettem, mi volt ez az őrület, ami kibontakozott tavaly. De ha már itt van, fokozzuk tovább!
Változás a tavalyi évhez képest, hogy Péter új ügynöksége, az OKEGO is beállt az ügy mögé. Mit láttál meg a macaronban?Geszti Péter: A macaron egy kis varázslat. Olyan varázslat, amiből nagyon sok kéne a hétköznapokban. Kellemes a szemnek, jólesik az ízlelőbimbóknak, összehozza az embereket, színeket lop a szürke pesti télbe. Egy szerethető világot idéz, és nem kell franciául tudni hozzá, hogy úgy érezd, mintha Párizsban sétálgatnál. Ezen kívül egy klassz, jól kezelhető újdonság a hazai gasztro-rendezvények körében.
És mit láttál meg a Macaron Napban?GP: Kolléganőm, Boros Regina hihetetlen hatékonysággal és jó üzleti érzékkel szervezett meg a semmiből egy teljesen új és nagyon sikeres rendezvényt.
Meglepett, hogy egy minimális költségvetésből, lényegében egy vagy két ember által, főleg a közösségi médiában szervezett esemény ekkorát üthet?GP: Meglepett, tanultam belőle és ezért csatlakozom hozzá az ügynökségünkkel együtt.
Ez idén is megmarad, vagy nagyobb kampányt terveztek?GP: A cél az, hogy minél több minőségi cukrászdát és macaron-rajongót vonzzon be a rendezvény, és olyan más iparágak képviselői is megjelenjenek, akik fogékonyak a macaron életérzésre: a könnyed design és a jóízű nevetés világára.
GP: Idén, az egy éve indult új reklámügynökségünk, az OKEGO keretein belül szervezzük a rendezvényt, profizmus és nagyobb szakembergárda fogja felkészülten fogadni a remélhetőleg jó sok látogatót. Sok új, színes programmal bővül a rendezvény a tavalyihoz képest, ezeket a konkrétumok szintjén a Macaron Nap facebook oldalán közöljük folyamatosan.
Változásokról, meglepetésekről beszéltek a tavalyi évhez képest a rendezvényen. Publikus, hogy melyek ezek?BR: Muszáj mást csinálni, mint tavaly volt, hiszen attól tud a rendezvény ismét izgalmas lenni. Néhány eleme változatlan marad: nevezetesen, hogy egy helyen összegyűjtve több cukrászdától lehet csak macaront vásárolni. Ismét lesz egy nagyszerű DJ csapat, akik a zenét hozzák kizárólag francia, könnyű hangulatra szerelve. Lesz macaron-tematikában minden: ékszer, ruha, még szappan és egyéb kiegészítők is. Annyit elárulhatok, hogy a nagy parfümőr Zólyomi Zsolt az elsők között ígérte meg, hogy mindenképpen jön, mert „annyira jól érezte magát tavaly”, ráadásul nagyon sok izgalmas dologgal készül. Ami mindenképpen más lesz, de ez csak egy a sok közül: ezúttal a cukrászdák helyszínén is jelen lesz a Macaron Nap, egy plakáttal és a cukrászdák jótékony célra kell, hogy fordítsák a macaronból befolyt bevétel egy részét. A többi persze meglepetés!
Hol lesz a rendezvény?BR: Az Erzsébet téri Akvárium Klubbal sikerült megállapodni, hogy ők biztosítsák a helyszínt és a teljes infrastruktúrát. Én nagyon szerettem őket mindig is, tetszik a kreativitásuk, a sikerük, a helyszín sokszínű és sokrétű terei. Pont olyan innovatív helyszín, amilyet kerestünk és amelyet ideálisnak tartunk a Macaron Nap helyszínének. Itt ráadásul lesz egy jó nagy VIP rész is, ahol a zsűri majd nyugodtan dolgozhat!
Nagyon ambiciózus tervként fogalmaztátok meg, hogy külföldet is becsatornázzátok a hazaiba, esetleg egy macaron pápa felbukkanása is várható!BR: Minden lehet, ez a része még szervezés alatt áll, nem árulhatunk el többet.
Regina, az elmúlt egy év során, amióta „hivatalos macaronász” lettél, mennyiben változott meg a viszonyod a desszerttel? Csukott szemmel is rátalálsz a legeldugottabb anyajegyre?BR: Egy-két helyen szeretek csak macaront enni, ebben is nagyon válogatós vagyok, ahogy sokminden másban is.
Forrás: Dining Guide
