Napjaink egyik népszerű indie-rock alakulata koncertezett nemrégiben Budapesten, a fellépés alkalmával pedig volt szerencsénk kifaggatni a The Men tagjait.

A csapat 2008-ban alakult, amikor számos New York-i zenekar tűnt fel a színen: Vampire Weekend, Yeasayer, MGMT...

Nick Chiericozzi [közbevág]: Mi nem igazán szeretjük ezeket az együtteseket [nevet].

Ez érthető, viszont tagadhatatlanul tükröződik bennük a város pezsgése, aminek ti is részesei vagytok. Mekkora hatással volt a The Men születésére NY élénk zenei élete?

NC: Az igazat megvallva nem hiszem, hogy olyan nagy szerepe lett volna ebben New Yorknak, egyszerűen csak ott történt meg a dolog. Szerintem kellő akaraterővel bárki csinálhat hasonló zenét várostól vagy aktív művészi szcénától függetlenül is.

Első rendes albumotok 2010-ben jelent meg Immaculada címmel, viszont már azelőtt is működött a csapat. Meséljetek erről az időszakról! Mi volt az alapvető célkitűzés?

NC: A bandát mi ketten alapítottuk Markkal, így a párosunk szerezte a dalokat. Akkoriban nem voltak túlságosan nagyra törő vágyaink a jövőt illetően, pusztán a legalapvetőbb körülményeket próbáltuk megteremteni: számokat írni, lekötni egy-egy fellépést, aztán pedig sodródni az árral.

Mark Perro: Ki is adtunk akkor egy 12"-es lemezt [We Are The Men EP], amit később megturnéztattunk. Így alakult a dolog.

Elég szorgalmas formáció vagytok, öt év alatt négy korongot adtatok ki. Ez a termékenység vajon annak az következménye, hogy tudatosan próbáltok minél több és több zenét írni, vagy inkább egy természetes kreatív folyamatról beszélhetünk?

MP: Sosem dolgoztunk szükség vagy kényszer hatására.

NC: Ez igaz. Nem nagyon volt még olyan, hogy erőlködni kellett volna egy-egy albummal, ugyanis csak akkor alkotunk, amikor van inspirációnk. Szóval inkább a természetes folyamatra szavaznánk.

És a zenekar fejlődési iránya párhuzamban áll azzal, amit éppen akkor hallgattok?

Rich Samis: Én sokszor azon kapom magam, hogy állandóan új dolgok után kutakodok, amik teljesen eltérnek attól, amit a csapat képvisel. Persze még annak ellenére is szeretek ilyen zenékkel megismerkedni, hogy tudom, a Men sosem fog ezekhez hasonlót produkálni.

A tavalyi Open Your Heart megjelenésére datálható a szélesebb körű áttörésetek. Az elért siker megerősített titeket abban, hogy egy jó irányba haladtok? Vagy továbbra is inkább külső véleményektől függetlenül fejlődik az együttes világa?

MP: Ha nem is állandóan az jár a fejünkben, hogy a közönség mit szól majd a zenénkhez, elkerülhetetlen, hogy az ember ezt is figyelembe vegye. Mindazonáltal nem hiszem, hogy bármikor is hagytuk volna, hogy mások határozzák meg azt, amit csinálunk. Amikor azt hallod vissza, hogy mennyire király volt ez meg ez, az persze jó érzés, de nem szabad, hogy ez legyen a legfőbb oka annak, amiért zenélsz. Én személy szerint még akkor is imádnám az Opent, ha szörnyű fogadtatásban részesült volna, és a [2013-as] New Moon készítésekor sem az volt a cél, hogy minél többek számára fogyasztható legyen. Szóval a dicséret jólesik, de nem szabad, hogy átvegye az irányítást a dolgok felett.

A negyedik albumotok felvételére egy Big Indian nevű falucskába költöztetek. Miért pont erre a helyre esett a választás?

NC: Azelőtt még nem igazán jártunk arra, és el akartunk szakadni a város nyüzsgésétől, hogy egy kicsit nyugodtabb környezetben legyünk egymás társaságában. Nem szándékoztunk rendes stúdióban felvenni az anyagot, és vonzott, hogy vidéken lehetünk, illetve hogy új dolgokat próbálhatunk ki. Akár azt is mondhatnánk, hogy egy „vissza a természetbe"-szerű fordulat volt ez.

MP: Nagyon önállóak voltunk azokban a napokban: szó szerint mi építettük ki a kis stúdiónkat ott, mi rögzítettünk és irányítottunk mindent. Ki szerettük volna próbálni, hogy milyen kimenni a szabadba és ott írni, illetve dolgozni. Úgyhogy egy kicsit más volt a hangulat, mint az azt megelőző felvételek során.

Lehet olvasni, hogy már a következő lemezzel is igen jól álltok. Tudtok mondani valamit a folytatást illetően?

NC: Az igazat megvallva az anyag olyan 90%-ban már kész van és a New Moonnal ellentétben ezt már újra New Yorkban vettük fel. De ami a rajongók számára a legfontosabb, hogy már a mostani koncertjeinken is kaphatnak némi ízelítőt az eredményből.