Sokáig úgy vélték, hogy az élet építőkockáit alkotó szerves vegyületek a Földön alakultak ki, több milliárd évvel ezelőtt. Egy friss tanulmány szerint azonban az élet kialakulásához nélkülözhetetlen aminosavak a kozmoszból érkezhettek.
A Floridai Állami Egyetem kutatócsoportjának vizsgálatai ugyanis azt mutatják, hogy az aminosavakból először a fehérjék jöttek létre, és a valamennyi sejtben megtalálható RNS (ribonukleinsav) – az eddigi elméletekkel szemben -, csak a következő láncszem lehetett az élet kialakulási folyamatában. A tudóscsoport vezetője, Michael Blaber professzor szerint, az ún. protobiotikus (az élet előfeltételét jelentő) aminosavakból kialakult proteinek feltekeredése (egymáshoz kapcsolódása) teremtette meg annak a metabolikus folyamatnak a feltételét, amelynek eredményeként 3,5 – 3,9 milliárd évvel ezelőtt, sósvízi környezetben létrejöttek az első, osztódni képes sejtszerű formációk.
Az egyetemi kutatócsoport a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban publikálta kutatási eredményeit. Az élet alapjait hordozó 10 protobiotikus aminosav azonban – a korai, keletkezési szakaszában lévő Föld viszonyait ismerve – csak extraterresztikus úton kerülhetett bolygónk felszínére. Ezt a feltételezést természettudományos bizonyítékok erősítik; mind a kozmikus gáz és porködökben, mind pedig az üstökösökben és meteorokban is sikerült a protobiotikus aminosavak jelenlétét kimutatni.
Az aminosavak a Naprendszer kialakulása során, a Föld bölcsőjét alkotó ún. protonebuláris porködben jöttek létre, kémiai folyamatok eredményeként. A kutatók feltételezése szerint, a kozmikus eredetű aminosavak már rendelkeztek a feltekeredéshez szükséges kémiai tulajdonságokkal. Az aminosavak, mint bonyolult szerves molekulák a fehérjék (proteinek) építőkövei, a fehérjék nélkül viszont nem jöhetett volna létre a földi élet. Az élő szervezetekben 25 aminosav különböztethető meg, amelyekből 22 az ún. életépítő vegyület.
Ismereteink szerint, a Föld 4,56 milliárd éve jött létre. Az ős Föld első időszakában, az Archaikumban (4,6 – 3,9 milliárd év között) a folyamatos meteorzápor miatt először felforrósodott, majd képlékeny, olvadt magma-óceánná alakult a felszín. Az Archaikum második felében lassan véget ért a becsapódási időszak, lehűlt a felszín, és kialakult a szilárd kéreg.
Az atmoszféra lehűlése kicsapta a légkörben lévő hatalmas mennyiségű vízgőzt, és az esők formájában lehulló csapadékból a földfelszín egyenetlenségeiben illetve mélyebb medencéiben létrejöttek az első ősóceánok. Az első őstengerek még édesvízből álltak. Az atmoszférában lévő rengeteg széndioxid a folyamatos esőkkel a tengerek vízébe oldódott, és a vízzel vegyülve enyhén savassá tette az óceánok víztömegét.
A savas víz kioldotta a földkéreg ásványi sóit, és földtörténeti léptékkel mérve viszonylag rövid idő alatt sóoldattá alakította az óceánok vizét. Ebben a közegben kezdődött meg először az a kémiai evolúció, amely az egyre bonyolultabb szerves molekulák létrejöttével nagyjából 3,6 milliárd éve létrehozta az első életfunkciót mutató mikroorganizmusokat, és elindította a biológiai evolúciót.
A legfrissebb kutatási eredmények tehát azt mutatják, hogy az élet építőkövei, és így áttételesen mi magunk is, a kozmoszból származunk.
Forrás: Explorer World
