Julian Sands hollywood-i angol színész egy forgatására érkezett hozzánk, utolsó vasárnapján pedig bemutatta előadóestjét, a Harold Pinter ünneplését a MÜSZI-ben.
Hogyan jött az ötlet, hogy Budapesten is előadja a Pinter-verseket? Spontán, a forgatás alatt szervezték le a ma estét, vagy egy korábbi felkérésnek tesz eleget?
Mike Kelly-vel együtt dolgoztunk a Six Dance Lessons in Six Weeks (Hat tánclépés hat hét alatt) című filmben, amelynek forgatása miatt Magyarországra jöttem. Mike angol színész, itt él Budapesten. Kérdeztem az itteni színházi lehetőségekről és Harold Pinterről. A társulatával korábban megcsinálták Pinter Hegyi Nyelv című drámáját. Tudott a Harold Pinter ünnepléséroől is, mivel eddig is sokat utaztam a produkcióval, előadtam az Edinburgh-i Fesztiválon, és tavaly három hónapig ment New York-ban. Mondtam neki, ha találunk egy helyet, ahol játszhatok, és nézőket, akiket érdekel, hétvégén szívesen előadom itt is. Pinternek legtöbben csak a drámáit ismerik. Az előadáshoz viszont a prózai munkáit használtam fel, illetve a verseit és a vele készült interjúkat.
Mi a produkció előtörténete?
2005-ben Haroldot felkérték, hogy egy jótékonysági rendezvényen olvassa fel a prózai munkáit. Viszont addigra már annyira beteg volt, hogy a beszéd is nehezére esett. Nem akarta lemondani, így megkeresett, hogy olvassak helyette...
Honnan ismerték egymást?
Néha összefutottunk színházi eseményeken, de nem ismertük egymást különösebben. Egyszer egy vacsorán beszélgettünk David Hare drámáiról, amikben játszottam. Jó ötletnek tartotta a közös munkát.
Milyen szempontok szerint válogatta ki a szövegeket?
Miután 2008-ban meghalt, én éppen Los Angeles-ben dolgoztam. Voltak róla megemlékezések Angliában, Írországban... ha jól tudom, New York-ban is. Los Angeles-ben viszont nem volt ilyen. Beszéltem Harold özvegyével, Antonia Fraser-rel, megkérdeztem mi lenne, ha megismételném a három évvel korábbi felolvasást, hogy LA-ben is tisztelegjünk előtte. Támogatta az ötletet. Ez egy nagyon erős, személyes anyag volt. Kaptam Harold-ról fényképeket, és előkerestem régi interjúit, melyekből kigyűjtöttem néhány szöveget. Majd mindezt összeillesztettem. Az előadásnak pozitív visszhangja volt, sokan azt kérték, folytassam. Barátom, John Malkovich azt mondta, létrehozhatnánk az anyagból egy előadóestet. De akkor éppen mindketten elfoglaltak voltunk, s az ötlet nem valósult meg. Aztán egy producer megkeresett, hogy vegyek részt az Edinburgh-i Fesztiválon. Megkerestem John-t, aki Bécsben rendezett akkor, így ott mutattuk be az előadást is. Aztán jött Párizs, Los Angeles, London és Edinburgh. John-nak rendkívül jó érzéke van a nyelvekhez és Harold Pinter szövegeihez. Olyan volt, mintha egy karmesterrel dolgoznék együtt. Hiába tudsz kottát olvasni, és hiába játszol jól a hangszeren, kell egy karmester, akit követni tudsz. Hallgatta, ahogy mondom a szöveget, és segített megtalálnom a megfelelő tónusokat.
Keresi a színpadi lehetőségeket, vagy azok találják meg Önt? A filmezés mellett elég alkalma van rá, hogy színpadon is dolgozzon?
Az iskola után minden vágyam az volt, hogy színpadi színész legyek. Aztán hamar elkezdtem filmekben játszani, így húsz évig nem volt színpadi munkám.
Az hosszú idő...
Az. Később, amikor újra joöttek színházi felkérések, rettegtem a színpadtól. Harold-dal többek közt erről is sokat beszélgettem. Egyébként ő színésznek is kitűnő volt. Onnantól, hogy íróként egyre elfoglaltabb lett, nem játszott legalább huszonöt évig. Intenzív jelenléte volt a színpadon... Visszatérve, az elmúlt tíz évben minden színházi lehetőséget megragadtam. Los Angelesben is vannak kisebb-nagyobb színházi események, vagy Shakespeare workshopok, amiken részt szoktam venni. Egyik színészkollégámmal például múlt héten megcsináltunk pár jelenetet Vaclav Havel Hallgatóság című drámájából. Mindenféle színházi élményre nyitott vagyok.
Hogyan készül fel az előadás, vagy a forgatás előtt?
A felkészülés számomra a „három szem" által látott kép kombinációja. Az első szem az értelem. Az értelmedet használod, amikor elolvasod a szövegkönyvet, vagy amikor az író és a rendező utasításait elemzed. Ez táplálja a gondolataidat. A másik szemed az ösztönöd. Minden, amit színészként tanultál, ösztönösen szűrődik át a szerepedbe. A harmadik szem pedig a képzelet, mely által az értelem és az ösztönök mozgásba jönnek. Keresek egy nyugodt helyet, és ezeket figyelembe véve lassan ráhangolódok a munkára.
Az előadáson telt ház volt. A Harold Pinter ünneplése egy feszes, olykor keserédes, de humorral teletűzdelt előadóest, versekkel, interjúrészletekkel, Pinter barátainak visszaemlékezéseivel. Benne van Pinter öröme és bánata, hektikussága és hatalmas szíve, profizmusa és bizonytalansága egyaránt. Végig jelen van velünk. Egy jótékonysági felolvasásból lett végül egy életrajzi ihletésű előadóest, aminek segítségével képet kapunk egy írólegendáról és a világgal való kapcsolatáról.