Budapestre látogatott a világhírű izraeli író, David Grossman A világ végére című regényének bemutatójára. "Valami jót akartam csinálni egy olyan világban, amelyben minden elromlott" - mondta az író a könyvéről.
"Az írásban leginkább azt kedvelem, hogy bárki bőrébe belebújhatok" - fogalmazott David Grossman, aki azért választott női főszereplőt, hogy meg tudja mutatni, mit tesz egy családdal a háború, az erőszak. Az író kiemelte: a családi kötelék erősségét csak egy női nézőpontból tudta megragadni. "Három gyermekünk van, az egyiküket, Urit a háborúban elvesztettük. Bár mély kapcsolat fűz a gyerekeimhez, ez mégsem lehet annyira bensőséges, mint a feleségemé" - vallotta.
Mint fogalmazott, kötete leginkább arról szól, hogy mi történik, ha valaki nem tartja be az íratlan szabályokat. Az író rámutatott: legtöbbször több emberből gyúrja össze a figuráit, Orában benne van a felesége, a lánya, sőt ő maga is. A könyvet 2004-ben kezdte írni és 2007-ben, fia 2006-ban történt halála után fejezte be.
"Nem a könyv változott meg, hanem az író" - válaszolta arra a kérdésre, hogy a tragédia után átírta-e a könyvet. Felidézte: a hétnapos gyász után fokozatosan tért vissza az íráshoz, a könyv segítette vissza az életbe körülbelül oly módon, ahogy Ora gyógyítja az emlékezéssel Avramot. "Valami helyeset akartam csinálni egy olyan világban, amelyben minden elromlott. Amikor írtam, valami apró megjavult" - emlékezett.
A kötetet azóta több mint negyven országban adták ki, több helyen a sikerlisták élére került számos rangos szakmai díjat kiérdemelve. David Grossman szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy Izraelben politikai oldaltól függetlenül mindenki a magáénak érezte a történetet.
A könyvben a pacifista Ora fia, Ofer a hadkötelezettség letelte után újabb hadműveletre jelentkezik önkéntesként. David Grossman kiemelte: ezzel nem generációs szakadékra utalt, hanem arra, hogy általában az izraeli fiatalok a hadkötelezettség közeledtével egyre militánsabbak lesznek. "Mintha igazolni próbálnák azt, amit később tenni fognak" - tette hozzá.
Szerinte ebben az is közrejátszik, hogy általában 17 évesen jutnak el Auschwitzba és az európai koncentrációs táborokba. Megjegyezte, hogy a borzalmakat látva sokan párhuzamot vonnak a jelen és múlt között. "Fontos, hogy a fiatalok tanuljanak a soáról, mert az örökségünk része, még ha borzalmas is. De nem szabad összehasonlítani a mai Izraelt az 1940-es évek Európájával" - hangsúlyozta. Szerinte a militáns gondolkodás nem mindenkire jellemző, sok fiatal próbál kibújni a hadkötelezettség alól.
"Háborús övezetben élünk, ellenségekkel körbevéve" - fogalmazott David Grossman, aki saját kétségeinek is hangot adva leszögezte: bár szeretné, ha Izrael erős állam lenne, tudja, a lakosság biztonságát nem lehet csupán fegyverekkel szavatolni, békében kell élniük a szomszédos országokkal. David Grossman szerint csak a jövőbeni béke ad némi esélyt Izraelnek a fennmaradásra. Megjegyezte, az ország megsemmisülésének lehetősége állandó félelemérzetet okoz, amit tovább erősít az arab sajtóból áradó gyűlölet, rasszizmus, fundamentalizmus. "Nem valami bürokratikus hiba, hogy ott vagyunk" - utalt Izrael történelmi gyökereire, majd rámutatott, hogy az állandó fenyegetettség, félelem miatt az izraeli lakossággal is nehéz megértetni, hogy a béke az egyetlen esély.
Az író elmondta, hogy A világ végére sikere óta megjelent a Falling Out of Time című kötete, amelyet fia emlékének szentelt, most egy hangulatában, témájában, műfajában is új könyvön dolgozik.
David Grossman először jár Magyarországon, ugyanakkor a magyar irodalom számos alkotóját jól ismeri, főleg azokat, akiket "mindenki", tehát Kertész Imrét, Márai Sándort, Nádas Pétert vagy Esterházy Pétert, akivel személyesen is többször találkozott már.
Forrás: MTI
