A Cassini űrszonda közeli felvételeket készített a bolygó északi pólusa közelében dühöngő hurrikánról, melyet felhők érdekes, hatszögű sávja vesz körbe.
A fotókat 2012. november 27-én készítette a szonda, ezek az első közeli képek a legalább 2006 óta dühöngő viharról. A NASA Voyager-2 szondájának nem volt lehetősége tiszta képet nyerni a Szaturnusz északi pólusának eme területéről 1981-es elrepülése során, bár a felhők hatszögű elrendeződését megfigyelte. A képződmény elég nagy ahhoz, hogy majdnem négy Föld elférjen benne.
Amikor a Cassini 2004-ben megérkezett, a gyűrűs bolygó északi pólusa sötétségbe burkolózott, mivel telének közepén járt. A látható fényű képekre egészen a 2009 augusztusi napéjegyenlőségig várni kellett. A napfény csak ekkor kezdte elönteni a Szaturnusz északi féltekét. A fotó elkészítéséhez a Cassini pályaszögének módosítására is szükség volt, hogy ráláthasson a pólusokra. A nagy felbontású képeken és videón a kutatók megfigyelhették, hogy a hurrikán szeme körülbelül 2000 kilométeres. Az átlagos földi hurrikánnál 20-szor nagyobb képződmény vékony, ragyogó felhőket vonultat fel külső szélén, melyek átlagosan óránkénti 540 kilométerrel száguldanak.
A hurrikán nagyon hasonlít a földiekhez, ám sokkal nagyobb és gyorsabb. Ugyanakkor megfigyelhetőek figyelemre méltó különbségek is. Furcsamód a szaturnuszi vihar a bolygó északi pólusára koncentrálódik. A Földön a hurrikánok általában a pólusok felé sodródnak, a szaturnuszi viszont már teljesen északon van, és úgy tűnik, ott is ragadt. Ezenkívül, a földi hurrikánokat a meleg óceáni víz táplálja, míg a szaturnuszi a bolygó hidrogénben gazdag atmoszférájában lévő kevés vízpára segítségével valamiképpen fenntartja magát. A kutatók szerint ha kiderítik, a szaturnuszi viharok miként táplálkoznak az elérhető vízpárából, azzal sokat tanulhatnának arról, hogyan jönnek létre és maradnak fenn a földi analógiák.
Forrás: Hirado.hu
