Átadták a 2012 legkiemelkedőbb táncelőadásának járó elismerést. Ez azonban nemcsak egy formális esemény, hanem a magyar kortárs tánc ünnepe is.
Szerda délelőtt a Tranzit Art Caféban ott tolongott az egész szakma, és annak ellenére, hogy egy díjátadóról volt szó, látszott, hogy ez egy rendkívül összetartó és egymást támogató közösség. Winkler Nóra, az ünnepség állandó háziasszonya először bemutatta a nominált előadásokról készült rövid videókat, majd részleteket olvasott fel a laudációkból.
A 2013-AS LÁBÁN RUDOLF-DÍJRA NOMINÁLT 2012-ES ÉVI PRODUKCIÓK:
AHOGY AZT AZ APÁM ELKÉPZELTE
Hodworks
Alkotók:
Hód Adrienn, Molnár Csaba, Marco Torrice
HYMEN
Frenák Pál Társulat
Koreográfus:
Frenák Pál
SZÁZ ÖLELÉS
Artus Stúdió
Rendező-koreográfus:
Debreczeni Márton
TOLDI
Színház- és Filmművészeti Egyetem
Rendező:
Horváth Csaba
TRILÓGIA MARATON II/1-2-3.
Második trilógia: Folyamatos jelen
Gergye Krisztián Társulat
Rendező-koreográfus:
Gergye Krisztián
ÚTSZERETŐK
Budapest Tánciskola
Alkotók:
Drávucz Petra és Szűcs Dóra Ida
VÉGTELENBE ZÁRVA
Természetes Vészek Kollektíva
Rendező:
Árvai György
VOKS
Tünet Együttes
Rendező:
Szabó RékaVégül megtudtuk, hogy a szakmai kuratórium döntése alapján Árvai György Végtelenbe zárva és Szabó Réka Voks című rendezése lett 2012 legkiválóbb táncelőadása. Az emlékplakettet Kováts Adél színésznő és Orlai Tibor producer adta át a díjazottaknak.
A díjazottakkal és a díjat átadókkal nemcsak az elismerésről, de a műfajról, és a kortárs táncszínházak közösségként való létezéséről is beszélgettünk:
A Trafó és a MU Színház 2005 őszén alapította a szakmai díjat, és mindig olyan független esztéták, kritikusok és szakújságírók közösségét kérték fel a zsűrizésre, akik évek óta rendszeresen elemzik, értelmezik és népszerűsítik a kortárs táncot.
A zsűri a 2012-es év során Magyarországon bemutatott táncelőadásokat tekintette meg, majd a tagok nyolc produkciót neveztek meg. A kritikusokból és szakújságírókból álló testület közvetlenül a díj átadása előtt titkos szavazással döntött arról, melyik két produkció alkotója kapja meg az elismerést.
A zsűritagok laudációit teljes terjedelmükben elolvashatják a díj Facebook oldalán!
A zsűri tagja volt: Artner Szilvia Sisso újságíró, Fuchs Lívia tánctörténész, tánckritikus, Halász Tamás kritikus, muzeológus, Koren Zsolt újságíró, Králl Csaba, Kutszegi Csaba és Péter Márta tánckritikus, Rényi András esztéta és Százados László művészettörténész.
Laban Rudolf (Pozsony, 1879. dec. 15. – Weybridge, Anglia, 1958. júl. 1.): magyar származású táncos, táncpedagógus, koreográfus, a nevéről elnevezett táncírási rendszer feltalálója. 1896-ban Pozsonyban alapította első tánccsoportját. 1900 – 07 között Párizsban táncot, építészetet és színpadi díszlettervezést tanult, közben Váralyai Attila néven a Moulin Rouge-ban konferansziéként lépett fel. Ekkor kezdett foglalkozni a táncok írásos rögzítésének problematikájával. 1907-ben Bécsben, 1910-től Münchenben táncpedagógus. 1915-ben Zürichben koreográfiai iskolát alapított, 1930 – 31 között a berlini Staatsoper koreográfusa volt, ugyanekkor a bayreuthi színpadon is működött. 1938-ban Angliában telepedett le és Kurt Jooss darlingtoni iskolájában dolgozott. 1942-ben Manchesterbe költözött, mozgásművészeti stúdiót nyitott és táncírási munkáját is jelentősen továbbfejlesztette.
1953-ban a London melletti Addlestonban telepedett le. Megkísérelte a klasszikus tánc és a modern mozgásművészeti irányzatok közti ellentét áthidalását. A tér, térforma jelentőségét a modern koreográfia számára újjáalkotta, táncírása ma már világszerte elterjedt.
Legismertebb koreográfiái: Gluck: Don Juan és R. Srauss: József legendája, valamint a két legkiválóbb tanítványa, Mary Wigmann és Kurt Jooss számára készült Gaukelei, Casanova, Narrenspiegel. – F. m. Die Welt des Tänzers (Stuttgart, 1920); Gymnastik und Tanz (Oldenburg, 1926); Choreogrnphie (Jena, 1926); Sclsrifttanz (Wien, 1928); Modern Educational Dance (London, 1948); Prihiples of Dance and Movement Notation (London, 1956) – Irod. Jooss, Kurt: Tanz in der Mitte des Jahrhunderts (Musik der Zeit, 1952. 2. sz.); Hutchinson: L. Notation (New York, 1954). A szöveg Forrása: OSZK Képek:Cabinetmagazine
