Karambolos autók és kutyák foglalták el szombat délután az Lánchídhoz vezető Alagutat, ahol Munduczó Kornél legújabb filmjének egyik akciójelenetét forgatták.
A Fehér Isten Mundruczó Kornél hatodik játékfilmje. A rendező, akinek a Johanna, a Delta és a Szelíd teremtés - A Frankenstein terv című munkái korában a cannes-i filmfesztiválon is sikert arattak, ezúttal egy kislány, Lili és az apja döntése miatt tőle elszakított kutyája, Hagen történetét meséli el. A főszereplő kislányt a 12 éves Psotta Zsófia alakítja. A film kutyás jeleneteihez kétszáz ebet képeztek ki.
A március 23. óta forgató stáb szombaton a nulla kilométerkőnél vert tanyát. Az Alagútban egy előkészített akciójelenet kellékei, karambolos kocsik, valamint számos kutya állt készen a felvételre. Mint a rendező elmondta: a munka kezdete óta egyre jobban szereti a kutyákat, bár sem kutyája, sem másmilyen állata nem volt korábban. "Van valami terápiás is abban, ha az ember ennyi kutyával dolgozik. Türelemre tanít. Meg kell fejteni őket, ugyanakkor a közelségük ad valami olyan pluszt az embernek, amire magam sem gondoltam. Nagy szavakkal élve: kicsit jobb embert csinál az állat az emberből" - fogalmazott.
Halász Árpád, a kutyák magyar trénere menhelyről gyűjtötte össze a produkcióban szereplő állatokat. Mundruczó Kornél lényegesnek tartotta, hogy ne képzett fajkutyákkal dolgozzanak. "Számunkra fontos dolog, hogy sorstalan kutyáknak sorsot adjunk, hangsúlyozzuk az ember felelősségét." Petrányi Viktória, a film egyik forgatókönyvírója és producere elmondta, hogy a magyar idomár mellett Teresa Miller Los Angeles-i tréner is dolgozik a kutyákkal. "Ez azért szükséges, mert rettenetesen nagy munka egy főszereplő kutya kiképzése, illetve egy csapat kutya idomítása".
Hozzáfűzte, hogy a tapasztalt Los Angeles-i tréner és Halász Árpád szoros együttműködésben dolgozik, míg a Los Angeles-i csapat karaktert formál a főszereplő kutyából, Halász Árpád a többi állatot az akciójelenetekre koreografálja. Teresa Miller novemberben kezdte a kutyák képzését Amerikában. A kutyák egy része csak angolul ért, a másik része csak magyarul, így külön lehet instruálni őket.
Mundruczó Kornél felidézte, hogy már legutóbbi munkája, a Frankenstein-terv elkészültekor is hangsúlyozta: bizonyos értelemben lezárt egy korszakot. Az első öt játékfilmje elég egyértelmű ívet alkotott, de úgy érezte, ezek a pici kamaratörténetek már nem folytathatóak. "A Fehér Isten tulajdonképpen nagyon másmilyen, de azt hiszem, azért én nem nagyon tudok kifordulni magamból. Azok az ízek, monomániák, amik engem izgatnak, nyilván ebbe is belekerülnek. A film drámai történetét "kicsit utópisztikus meseként" festette le. "Azért utópisztikus, mert eljátszunk azzal a gondolattal, hogy a kutyák individuumokká válnak, és olyan tudatos döntéseket hoznak, főleg a film második részében, utolsó harmadában, amire természetesen nem képes egy állat. Akárcsak a klasszikus állatmesékben, megszemélyesítjük a kutyákat: ezek az állatok úgy döntenek, hogy bosszút állnak azokon, akik kiszúrtak velük" - magyarázta. Műfajilag ugyanakkor kalandfilmként is felfogható a film - folytatta a fejtegetést. "Két kaland fut egymás mellett: végignézzük a kislány felnőtté válásának kalandjait és egy kutya öntudatra ébredésének a kalandjait."
A forgatás számos budapesti, zömmel belvárosi helyszínen folyik, a szereplők a város különböző részeihez kötődnek: a lány édesapja Budához, a lány saját közege egy zeneiskola, szerepel a VII. kerületi szórakozó negyed világa, a kutya pedig Budáról indul és egyre külvárosibb világba sodródik. Mundruczó Kornél úgy fogalmazott: korábban is elég nagy közönséghez jutottak el a filmjei, és reméli, ez a "mese" is tetszeni fog a közönségnek. "Semmiképpen nem mondanám azt, hogy kompromisszumokat kötünk amiatt, hogy közönségfilm legyen. De talán több embert szólít meg ez a film, mert a probléma, amit megfogalmaz egy kisgyerekről és egy kutyáról szól"- vélekedett.
Forrás: MTI
