A kiváló és érdemes művész életének 101. évében hunyt el. Nevéhez olyan legendás alkotások fűződnek, mint Az aranyember, A tizedes meg a többiek, a Szindbád vagy a Veri az ördög a feleségét.

Az alkotót vasárnap érte a halál - közölte a Szkíta Aranyszarvas-díj kuratóriuma hétfőn az MTI-vel; ezt a díjat Morell Mihály 2005-ben vehette át. A művész vágóként a legnevesebb magyar filmrendezők felkérésére az utóbbi hét évtized legsikeresebb magyar filmjeiben működött közre alkotóként.

Morell Mihály 1911-ben született Zomboron. Kiskunfélegyházán érettségizett, a felsőfokú tanulmányait Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere volt Glatz Oszkár és Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott. Első filmjét Szőts Istvánnal készítette Nyirő József Emberek a havason című könyvéből.

Nevéhez fűződik a többi közt az Ének a búzamezőkről, a Gyöngyvirágtól lombhullásig, A 9-es kórterem, a Légy jó mindhalálig, a Pacsirta vagy a Szindbád. Képzőművészként is alkotott, ő tervezte többek közt az első világháborús emlékművet Kiskunfélegyházán, amelyet az 1997-es felújításakor harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített.

Alkotásai a Hunnia Filmgyár kertjében láthatók, grafikái a Kiskun Múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg. 1978-ben érdemes művész címet kapott, 1995-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, 2007-ben Kiskunfélegyháza díszpolgárává választották. 2011-ben kiváló művész lett.

Forrás: MTI