Retrospektív kiállítás nyílik az "első impresszionista festő", a francia Camille Pissarro munkáiból a madridi Thyssen-Bornemisza múzeumban.
A kedden nyíló kiállításon a művész 79 alkotása látható, amelyet múzeumok és magángyűjtők kölcsönöztek a világ minden részéből. A 19. század második feléből származó, fényben fürdő falusi jelenetek és ile-de-france-i tájképek segítségével a kiállítás nyomon követi Pissarro pályáját Louvenciennes-en, Pointoise-on és Éragnyn át, ahol a párizsi régió zöldellő falvaiban akkoriban még alig lehetett néhány gyárkéményt látni a mezőkön túl.
Az Antillákon, Santo Tomasban 1830-ban született Pissarro volt - ahogyan Cézanne nevezte őt -, az "első impresszionista" mondta Guillermo Solana, a múzeum művészeti igazgatója, a kiállítás kurátora. "Életében árnyat vetett rá Claude Monet, aki ragyogó festő volt és hatalmas sikere volt a piacon is" tette hozzá a kurátor, aki emlékeztetett arra, hogy a tíz évvel idősebb Pissarro "akkor a második vonalba szorult vissza". Guillermo Solana szerint azonban "Pissarro nemcsak az impresszionisták atyja volt bizonyos értelemben, de újító zseni, és a vele dolgozó fiatalabb festőkkel, Cézanne-nal, Gauguinnel, Seurat-val és Signac-kal fenntartott kapcsolatai, valamint Matisse-nak adott tanácsai révén a modern festészet egyik úttörője is"."Pissarro nyoma fellelhető a modern festészet valamennyi nagy alapítójánál" hangsúlyozta a kurátor.
A szeptember 15-ig nyitva tartó kiállítás képei között ott van Pissarro néhány legismertebb alkotása is. Közöttük az 1871-ben festett Marlyi erdő, a londoni Nemzeti Galéria által kölcsönadott Cote des Boeufs (1877), valamint a párizsi Orsay Múzeum tulajdonában lévő Az Ennery út, Pontoise (1874) és a késői képek közül a La Maison de la folie a Éragny (Őrültekháza Éragnyban) című festmény (1885). Pissarro élete utolsó két évét a főként a párizsi és londoni utcákon játszódó városi jeleneteknek szentelte, mielőtt halála évében, 1903-ban megfestette volna hosszú szakállas, kalapos, szemüveges önarcképét.
Forrás: Hirado.hu