Somlai Tibor neve nem szerepel a Volt és nincs – Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900-1945 című könyv címoldalán, ami imponáló szerénységre vall.
A Tér és idő című könyvében az 1925 és 1945 közötti lakásbelsőket írta körül, míg a Távol és közel című gyűjtemény a belsőépítészet 1945 és 1970 közötti szakaszát dolgozta fel. E három kötet valójában egy sorozat, hasonló műszakai paraméterekkel, tipográfiai megfontolásokkal. Míg a Távol és közel alig tartalmazott leírásokat, elemzéseket, addig a legutóbb megjelent Volt és nincs már számos tanulmányt, és történetet is tartalmaz. Nem tartja az időrendet, de az enteriőrkultúrának sem volt karakteres fejlődési íve1945-ig, alapvetően megmaradt a neobarokk úrhatnám világ. Ennek számos oka volt, többek között a trianoni trauma, így a középosztály foggal-körömmel próbálta megőrizni az elsüllyedt régi időt.
A bemutatott enteriőrök egytől egyik eltűntek. Nemcsak a nagypolgárság süllyedt el, hanem ennek az osztálynak minden tárgyi bizonyítéka. Nemcsak a háborús ostrom pusztította el a neobarokk és empire világot, hanem a kommunista rekvirálások is.
A társadalomból kiszorított egykori uralkodó osztály jobb híján eladta a maradék „családi ezüstöt", amelyek a Bizományi Vállalatnál kötöttek ki. A BÁV munkatársai sajátos hálózatokon keresztül jó pénzért Bécsben értékesítették a kifosztásra ítélt ország hagyatékát.
De nemcsak az art deco enteriőrök és a neobarokk pompa tűnt el, a kommunista rezsim új elitje eldózerolta a Kozma Lajos tervei alapján készült taszilópusztai Fleiner-villát, mely az egyik legértékesebb Bauhaus-épületünk volt. Zavarta az elvtársakat, hogy az impozáns modern építmény egy vadászbirtokon volt, így nehezebben tudták hajtani a vaddisznót. A párt vezetőinek nem sok köze nem volt a progresszióhoz, valójában gyűlölték a baloldalinak kikiáltott polgári bauhaust is, gyűlöltek mindent, aminek az intellektushoz és a jó ízléshez köze volt.
Somlai könyvéből kiderül, hogy az 1900 és 1945 közötti nagypolgárság és arisztokrácia ízlése alapvetően konzervatív volt, modern enteriőröket alig láthatunk a könyvben, melynek képanyaga közgyűjteményekből és családi albumokból került elő.
A könyvben legtöbbször budapesti szobabelsőket láthatunk, de a gyűjtemény egyharmada vidéki és határon kívül kerül kastélyok és villák belsőépítészetét is megmutatja.
Fel lehetne emlegetni, hogy minden fotó fekete-fehér és vannak kevésbé éles felvételek is, de valójában az is óriási dolog, hogy a megerőszakolt és kifosztott országban a negyven évig tartó szocialista nemtörődömség után egyáltalán a fotók megmaradtak, ha már a csillárok, falikarok, klasszicista kályhák és ezzel együtt a neobarokk reprezentáció végérvényesen elpusztult.
Somlai Tibor: Volt és nincs
Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900- 1945
Corvina
270 oldal 9900 Ft
