Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Nagyvárosi bujdosók

Nagyvárosi bujdosók

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 06. 11.
Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

további bejegyzések a szerzőtől »

Nem kell hagyományápolásról beszélni: a tradíció ugyanis nem beteg, hogy ápolni kellene. Jó példa rá a Nagyvárad Táncegyüttes évadzáró előadása.

Jómagam a hagyományőrzés fogalmát sem kedvelem, mert valamiféle múltban ragadást sugall számomra: egyfajta megtorpanást, ami gátat vet a korszakok közötti párbeszédnek. A hagyományőrzés sokkal inkább a múzeumok dolga, színpadi műfajként éppen mutatóssága és megszerkesztettsége lehetetleníti el az értelmezést.

A hagyomány gyakorlása ezzel szemben a múlt felé való termékeny odafordulást jelenti; melyben benne foglaltatik az értékmentés, a felülvizsgálat – tehát az értelmezés, amely perspektívákat nyit alkotónak és befogadónak egyaránt.

Ezeket a távlatokat mutatja a Nagyvárad Táncegyüttes legújabb produkciója, a Kiss Ferenc és Horváth Károly zenei anyagán alapuló Nagyvárosi bujdosók is.

A nagyjából egy órás előadás egy alef. Ez a megfogalmazás annál is kedvesebb számomra, mert a nézők előadást követő beszélgetéseiből csíptem el. Az alef az a pont, amely tartalmaz minden egyéb pontot is. És valóban, a táncjáték mindenkinek mást üzent, mert az etűdsorozat, bár részleteiben rendelkezik valamilyen cselekményfoszlányokkal, összességében nem egy történetesíthető alkotás.

Azt hihetnénk, hogy négy koreográfust alkalmazni egyetlen előadás keretein belül, széttartást fog eredményezni. Ehhez képest Novák Péter úgy tudta együttlátni a különböző alkotók munkáját, hogy a költeményízű szövegekből, az élő zenéből, illetve a táncokból egy egységes világ elevenedett meg.

Nézze meg a Szigligeti Színház videóját az előadásról:


A látvány új tereket vont be a játékba. A tánctér egyik oldalán a zenekar emelvénye, a másik oldalán pedig vetítővászon állt (a diszkrét animációk nem vonták el a figyelmet a lényegről). A fekete, fehér és szürke színek egyaránt dominálták a táncteret, valamint a táncosok öltözetét is – néhányon, jelzsésszerűen, magyaros motívumokat fedezhettünk fel.

Valljuk be, eddig nem igazán tudtuk, hogy miért Nagyvárad Táncegyüttes, és miért nem Néptáncegyüttes, de ebben a produkcióban csupán jelzésszerű volt a folklór. A „néperek" átlépték saját árnyékukat, és párbeszédre léptették a legényest a kortárs tánccal. A kontakt tánc alkalmazásai olyan mozdulatáramlásokat idéztek elő, amelyek által nem a test, hanem a lélek mellbevágó csupaszsága került a középpontba.

Az első szólótánc akrobatikus elemei feszültséget generáltak a nézőben, mely feszültséget a következő szólótánc a katarzisig fejlesztett. Brugós Sándor, majd a később hozzá csatlakozó Kerekes Dalma a rítustánc fogalmát definiálták: duettjükben a fizikai valóság és a bújdosó spiritualitás közelsége teljesedett ki. Az alkotó ember alkotásban meggyötört teste lett közszemlére téve: a férfi vállsérülései az egész társulat alázatát, kitartását és élni akarását hirdették.

A Nagyvárad Táncegyüttes metamorfózisa több szintű. Az eltelt kemény egy hónap nyomot hagyott a táncosok testén is; fizikai átalakulásuk az új formanyelv természetes követelménye. Másrészt ez az új formanyelv hitelt adott a névnek: táncegyüttes – ez pedig történelmi jelentőségű, hiszen bizton állíthatjuk, hogy e táncszínházi törekvés alapjában véve újította meg a helyi tánckultúrát.

A NTE életében a Nagyvárosi bújdosók nem egy, hanem több lépés előre, s mint ilyen, számomra a Szigligeti Színház idei (eddigi) legnagyobb teljesítménye.

Írásunk forrása a szerző blogja.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Novák Péter Erdély Nagyvárad Kiss Ferenc

Ajánlott bejegyzések:

  • A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
  • Pénteken indul a Héttorony Fesztivál! Pénteken indul a Héttorony Fesztivál!
  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr227919698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard