Csúcsszínvonalú röntgenberendezés segítségével sikerült kideríteni Cherubini Medée című 1797-ben komponált operájának eredeti, a szerző által elmaszatolt befejezését.
Luigi Cherubini olasz zeneszerző, akit Beethoven a legkiemelkedőbb kortársának tartott, az opera eredeti kéziratán valamilyen fekete színű anyaggal satírozta ki műve befejező áriáját. A Manchester és a Stanford Egyetem kutatói azonban a világ egyik legfejlettebb röntgenberendezésével világították át a lefedett részt, hogy "alálássanak".
A partitúrát a zeneszerző nyomokban vasat tartalmazó tintával írta, az utolsó oldalon azonban egy fémet nem tartalmazó másfajta festékanyaggal tette olvashatatlanná a befejezést. Így a röntgent nem zavarta a fedőréteg, míg az eredeti hangjegyeket a tinta fémtartalma tette olvashatóvá. A kutatócsoport tagja, Roy Wogelius, a Manchester Egyetem geokémikusa ezt az eljárást rendszerint 150 millió éves ősi kövületek vizsgálatához használja.
Mint mondta: sikerült tökéletesen feltárni az eredeti partitúrát. A hangjegyeket, a hangszerekre vonatkozó utasításokat és a dalszöveget is el tudták olvasni. A kutatók szerint Cherubini azért húzta meg az opera végét, mert kritikusai túl hosszúnak tartották. Wogelius úgy vélte: a zeneszerző valami olcsó fekete anyaggal, feltehetően a cipőtisztításhoz használt kenőccsel maszatolta el a kotta végét.
Forrás: MTI
