Több mint 80 alkotást, köztük 55 Schiele-festményt, akvarellt és grafikát vonultat fel a Szépművészeti Múzeum szerdától látható, Egon Schiele és kora című kiállítása.
Baán László elmondta: hétfőn A modernitás ideje - Modern magyar festészet 1905-1925 címmel nyílt kiállítás a római Galleria Nazionale d'Arte Moderna e Contemporaneá-ban az MNG anyagából, szerdától látogatható a Szépművészeti Schiele-tárlata, majd csütörtöktől a Nemzeti Galéria Monet, Gaugin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai című, a jeruzsálemi Izrael Múzeumból 40 francia főművet felvonultató impresszionista nagykiállítását láthatja a közönség.
Tobias G. Natter, a Schiele-kiállításra mintegy 70 képet kölcsönző bécsi Leopold Múzeum igazgatója elárulta: az Egon Schiele főművei között számon tartott, Önarckép lampionvirággal című olajfestményt sokáig nem akarták elengedni Budapestre, az elkészült tárlatot látva azonban már biztos abban, hogy jó döntés volt a kölcsönzés.
Bodor Kata kurátor hangsúlyozta, a kiállítás Schiele rövid életművének minden korszakát áttekinti. Mint az Önarckép lampionvirággal is tanúskodik róla, a bécsi expresszionizmus későbbi mesterére pályafutása kezdetén még erősen hatott Gustav Klimt, a fiatal festő azonban hamar megtalálta saját hangját. A Remeték című önarckép már jól mutatja az összetéveszthetetlen saját vonásokat, a Schiele mögött álló alakban azonban sok művészettörténész éppen Klimtet véli felismerni.
A bécsi modernizmus első generációjával Gustav Klimt, Josef Engel Hart, Leopold Blauensteiner, Carl Moll néhány festményén keresztül ismerkedhetnek meg a látogatók, majd az Örökség című szekcióban megvizsgálhatják, milyen motívumokat örökölt tőlük a pályáját kezdő Schiele.
A 25 éves korában öngyilkos Richard Gerstl más utakon indult el, de korai halála miatt neve nem vált igazán közismertté; a budapesti közönség egy női portréjával és két tájképével találkozhat. Az Emberábrázolás című szekcióban az egy időben indult Egon Schiele, Max Oppenheimer és Oskar Kokoschka egy-egy portréja került egymás mellé, utóbbi művésznek a tárlat külön egységet is szentel.
Az életpálya második felét és az aktok zömét felvonultató terembe négy olyan rajz vezet át, amelyek Schiele korábban megbotránkoztatónak számítottak; a festőnek 1912-ben "erkölcstelenség" vádjával börtönbe is kellett vonulnia pornográfnak ítélt munkáiért. Külön egység mutatja be a bécsi expresszionizmus második generációjának kiemelkedő alkotóit és Schiele anya-tematikájú képeit is.
Utolsó éveiben a festő megházasodott, majd rövid ideig katonaként szolgált, talán ezeknek az élményeknek köszönhetően művészete is finom változáson ment át. Erről tanúskodik több mű mellett Leány (A szűz) című 1917-es munkája és az ugyanebből az évből származó, az egyik utolsó főműként számon tartott Fekvő női aktja is.
A Szépművészeti Múzeum Schiele-kiállítása szeptember 29-ig látogatható.
Forrás: MTI
