„Mindenféle előzetes várakozás ellenére kitöltöttem az ötéves mandátumomat. Szeretném hinni, hogy ennek elsősorban a jól végzett munka az oka, de nem vagyok naiv.”
Alföldi Róbert vasárnap délelőtt megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a Nemzeti Színházban, ahol amellett, hogy értékelte az elmúlt öt évet, reagált a közelmúlt közéletet/közérzetet borzoló eseményeire is.A leköszönő igazgató mindenekelőtt köszönetét fejezte ki azoknak, akik segítették az öt év munkáját. „Közel 100 ezer ember igenis értette, mi történik ebben a színházban, és nem hagyta magát befolyásolni külső körülményektől, és azoktól, akik esetlegesen az ő politikai beállítottságával magyarázták, miért jár ebbe a színházba„ – mondta.
Külön köszönetét fejezte ki a nézőknek, akik sokféleségéről felmérésekkel bizonyították azt, hogy a Nemzeti nem vált az öt év alatt rétegszínházzá – sőt. A nézők közt volt „jobb- és baloldali szavazó, liberális és konzervatív, katolikus és zsidó, homoszexuális és heteroszexuális, olyanok, akik nem szavaztak a jelenlegi kormányra, olyanok, akik egyáltalán nem szavaztak, jártak ide határon túliak, jártak férfiak és nők, szőkék, barnák, rövid hajúak és hosszú hajúak.”
„Mindenféle előzetes várakozás ellenére kitöltöttem az ötéves mandátumomat. Szeretném hinni, hogy ennek elsősorban a jól végzett munka az oka, de nem vagyok naiv. Engem nem leváltottak, hanem egy pályázatban maradtam alul. A pályázat a törvényesség látszatát megtartotta” - fogalmazott Alföldi, majd hozzátette: nem az ő dolga megítélni, hogyan, milyen körülmények között zajlott a pályáztatás. „Az esetleges sérelmeket félretéve kívánok az új vezetésnek nagyon sikeres munkát. Kívánom azt, hogy sikerüljön az új vezetésnek is megtalálnia azt a fajta nézőbázist, amire nagyon erősen és nagyon sokszor hivatkozik.” - fogalmazott a távozó direktor.
Alföldi Róbert Vidnyánszky Attila kinevezésével kapcsolatos érzéseiról még decemberben mesélt a Kultúrpartnak:
Alföldi Róbert elmondta, meggyőződése, hogy színháztörténelmet írt az elmúlt öt év. Egyrészt nagyon régóta nem volt ilyen sikeres a Nemzeti. „Ezek a nézők meg fogják tartani, és magukkal fogják vinni azt a fajta normális, nyitott, kritikai, szabad gondolkodást, amit az elmúlt öt évben talán együtt sikerült létrehoznunk” - hangsúlyozta. Másrészről (sajnálatos) színháztörténelmi esemény az is, amire a Nemzeti Színház fennállása óta mindeddig nem került sor, tudniillik, hogy az új igazgató gyakorlatilag „lenulázza” a teljes repertoárt. „176 év alatt nem volt arra példa, hogy 30 sikeres előadást a következő vezetés a földdel tegyen egyenlővé.”
A búcsúzó igazgató kifejtette véleményét Kerényi Imre és Kósa Lajos "buzizásáról" is, amelyet „méltatlannak, alpárinak és megalázónak” tart. „Gyomorgörcsöt okoz, hogy olyan országban élek, ahol egy miniszterelnöki különmegbízott ilyet megengedhet magának; és ahol vidéki kocsmai színvonalon értékelik egy megkérdőjelezhetetlenül nagysikerű kulturális intézmény elmúlt öt évét”. L. Simon László azon kijelentésére, amely szerint vitát kellene folytatni arról, hogy egy államilag fenntartott színházban milyen mértékben jeleníthető meg a homoszexualitás, így reagált: „Ennek a következő lépése az, hogy polémiát kell nyitni arról, hogy államilag dotált intézményekben milyen módon jelenhetek meg a szőke emberek, milyen módon jelenhetnek meg azok, akik bármilyen módon másképp gondolkoznak, mint a jelenlegi kormány.”
„Ez végtelenül rossz időket idéz. És az is, hogy ez ki sem verte a biztosítékot, ahogy az sem, hogy a szomszédban (Ludwig Múzeum - a szerk.) kinevezett igazgató (Fabényi Júlia) szerint egy állami intézmény vezetője nem lehet független, mert akkor nem kap dotációt. Ez világlátástól függetlenül mindnyájunk közös felelőssége: ezen az úton elindulva hamarosan nem leszünk szalonképesek Európában, és egyedül tespedünk majd a mocsarunkban – pedig nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy a szabadság útján induljunk el.” (A Ludwig Múzeumban történt botrányos vezetőváltás hátteréről bővebben itt olvashat.)
Az igazgató megerősítette: az évad folyamán tényleg felajánlotta neki a főváros kulturális vezetése az Új Színház átvételét. Azt is elmondta, hogy a minisztériummal valóban tárgyalt azügyben, hogy magántőke bevonásával működő, saját színházat hozzanak létre, ugyanakkor hozzátette, a minisztérium „inkompetenciája” nagyban hozzájárult ahhoz, hogy végül mégsem valósult meg a kezdeményezés. „…A tárgyalás másnapján Balog miniszter úr közölte, hogy a miniszterelnöknek sincs kifogása a terv ellen. Valóban fontos lett volna átmenteni az eddigi Nemzeti Színház társulatát, de a kezdeményezésnek semmilyen reális alapja nem volt, mivel a színészeknek április 30-ig alá kellet írniuk az új szerződést. Pontosan megmutatja a tárca kompetenciáját, hogy nem tudták: január 1-jével nem lehet színházat létrehozni, mivel az évad szeptembertől júniusig tart.”
Alföldi ugyanakkor a sajtóban terjedő találgatásokra reagálva elmondta: egy percig sem érezte azt, hogy azért ajánlottak volna fel neki egy színházat, hogy elhallgattassák. „Azt hiszem Isten áldásával működtünk az elmúlt öt évben. Furcsák az égiek: miközben nekem állítólag nagyon rossz viszonyom van velük, végig megóvtak attól, hogy azt mondhassák rólam, eladtam magam. Üzenem mindenkinek, hogy nem kap az Alföldi színházat, és köszöni, nem is kér.”
A Nemzeti Színház átvételével kapcsolatban elmondta: a miniszteri biztos, és az új vezetés méltatlan körülmények közt bonyolítja a távozó munkatársak elbocsátását a korábbi, szóbeli megállapodások semmisnek tekintésével. Többször kértük, hogy minél előbb kezdődjenek meg az egyeztetések és ehhez minden segítséget felajánlottunk. Sajnos az érintett munkatársak döntő többsége a mai napig kiszolgáltatott helyzetben várja a tárgyalások folytatását”.
Reagált arra az „odalökött” mondatra, amelybe a minisztérium az intézmény gazdálkodását bírálta. A minisztérium szerint ugyanis „a feszes gazdálkodás mellett nem állhat elő olyan helyzet, hogy a Nemzeti Színház ne tudja kifizetni a munkavállalói június hónapban esedékes munkabérét. (Az igazság az, hogy a minisztérium a 2013-as év támogatásáról szóló szerződést csak június 6-án írta alá, így az áprilisi és májusi fizetéseket a színház a saját megtakarításaiból fizette ki.)
A leköszönő igazgató ennek kapcsán elmondta: „Az elmúlt négy évben az állami támogatás folyamatos csökkenése mellett - most közel a fele, mint amennyivel elkezdtem - a Nemzeti Színház a lehető leghatékonyabban működött. Az elmúlt évek beszámolóit minden évben elfogadta a minisztérium, tehát az utólagos sárdobálásnak semmiféle alapja nincsen. A feszes gazdálkodást bizonyítja az, hogy a tavalyi év hasonló időszakával összehasonlítva, a 2013-as év első félévében több mint 42 millió forint jegybevétel növekedést értünk el, továbbá, hogy több mint 70 millió forintot hagyunk a kasszában.”
Végül Alföldi Róbert ezekkel a szavakkal köszönt el a Nemzeti Színháztól: "Még egyszer nagyon szépen köszönöm az elmúlt öt évet mindenkinek; aki itt dolgozott, aki nézett minket, aki vitte a hírünket. Hiszek abban, hogy elértük a célt: izgalmas, korszerű, integráló, a párbeszédre mindig készen álló Nemzeti Színházat teremtettünk. Szerettünk volna hatni a világra, amely körülvesz minket, hatni a közgondolkodásra, a közérzetünkre. Szerettük volna tisztelni az embert, a gondolkodást, a véleménynyilvánítás szabadságát, az alkotás szabadságát. Ezek az értékek megmaradnak, és visszavonhatatlanul beépülnek a Nemzeti Színház hagyományaiba. Remélem, hogy a következő vezetés ezeket a hagyományokat is hűen fogja ápolni.”
