Salam Yousry néhány éve panaszkórust hozott létre Egyiptomban. A projekt híre elért Európába, sőt Budapestre is. Most már mi is dalolva panaszkodhatunk.
Mi a szándékod a Kórusprojekttel, és hogyan hozod létre a perfomanszokat?
A Kórusprojekt az alapvető művészi felfogásomra épül, mely szerint az együttes munka a fontos. A résztvevőknek nem szükséges profiknak lenniük. Pár éve csináltam egy workshopot otthon, Kairóban. A munka során létrehoztuk a panaszkórust, mely szorosan kapcsolódott egy akkor éppen futó kiállításhoz, a Láthatatlan nyilvánossághoz (Invisible Public). A közönség a színpadon volt, ahelyett, hogy az előadást nézte volna. Azt hiszem, a szándék maga a megfigyelés. Mindig ritmussal dolgozom, s egy bizonyos ritmus mentén hoztuk létre a kórusprojektet is. Különféle panaszokat gyűjtöttünk össze, ami igen szűk keretek közé szorította a munkát.
A saját társulatodban milyen funkciót töltesz be?
Megírom és megrendezem a darabokat, olykor játszom is bennük. De itt is ugyanúgy működik minden, mint a Kórusprojektnél: a szereplők hozzák a saját történeteiket, így az én dolgom csupán annyi, hogy azokat színpadra alkalmazzam. A Kórusprojektben viszont sokkal inkább az éneklésen van a hangsúly.
A feszült politikai helyzet miatt ma Egyiptomban akár veszélybe is kerülhetsz. Mit kezdesz az ezzel járó felelősséggel?
A kezdetekben erősen politikai jellegű előadásokat hoztam létre a társulatommal. A művészeteket elnyomja a hatalom - bár én sose éreztem magam elnyomottnak. Természetesen bennünket is szemmel tartottak valamilyen szinten. De mivel nem tartozunk semmilyen szervezethez, és igen kis számú közönséget vonzanak az előadásaink, kevésbé éreznek minket veszélyesnek. Nem járunk demonstrációkra se, és a független művészeti társulások nem jelentenek veszélyt a hatalomra. Valójában én nemcsak az egyiptomi helyzettel kapcsolatban vagyok kritikus, hanem a világ helyzetével. Soha nem írunk kormányellenes dalt se. Például nem tudok azonosulni azzal, amikor a művészetet politikai célokra használják. Onnantól elveszíti művészi mivoltát. Nem szeretem a művészi üzeneteket sem.
De akkor mi a célod a művészettel? Miért akarod kifejezni magad, ha nincs üzeneted?
Számomra a művészet életstílus; nem munka, hanem önvizsgálat. A kórusprojektben csupán a közösség alkotóereje a fontos. Az én művészetem azon alapszik, hogy az egyén hogyan viszonyul a közösséghez. Amikor valaki feltárja a személyes tapasztalatait, nem foglalkozom azzal, mekkora mestermű fog születni abból, ha azt színpadra visszük. A művészet sokkal inkább valaminek a megosztásáról szól, mintsem üzenetkről. Nem akarom megváltoztatni a viágot, viszont ha valaminek meg kell bennem változnia, azon dolgozom. Segítek egy bizonyos csoportnak, hogy valamit kollektíven hozzon létre.
Olvastál a magyar társadalomról, mielőtt Budapestre jöttél?
Sosem szoktam felkészülni. Megérkeztem, körülnéztem és megismertem pár embert. Amikor megyek valahová, szeretek eltévedni. Nem érdekelnek a politikai problémák, a saját tapasztalataimon keresztül szeretek megismerni egy-egy várost.
Mit éreztél, amikor Egyiptomban olyan sok ember csatlakozott a Kórusprojekthez?
Meglepődtem, ez természetes, de ez egy annyira kiszámíthatatlan folyamat, hogy lehet, hogy a következő alkalommal nem jön létre semmi. Nem érzem, hogy ez lenne az életcélom.
Akkor mi az?
Amikor hozok egy döntést, annak van valamilyen következménye. A sokadik döntés után látom csak, hogy az első megfelelő volt-e. Az a célom, hogy függetlenül alkothassak.
Hogyan veszel rá gátlásos amatőröket, hogy idegenek előtt énekeljenek? Hogyan nyitod meg őket?
Önmagam vagyok, és ezt a workshopon résztvevők is érzik és bíznak bennem. Nem akarok semmit se megváltoztatni, csupán hagyom, hogy azt csinálják, amit szeretnének. A kulcsszó: a pozitív energia.
A Kórusprojekt-sorozat budapesti előadására július 10-én szerdán este 7-kor került sor. A találkozó a Corvin Áruház III. szintjén működő MÜSZI-ben (Művelődési Szint) volt, ahonnan az alkotók közös józsefvárosi menetelésre invitálták az érdeklődőket és a járókelőket. A budapesti workshopra a Pneuma Szöv. nyitott hálózat, a német Mobile Albania művészcsoport és a Tranzit.hu közös szervezésében kerülhetett sor.