A gyerek bőg – semmi kedve az egészhez. Az anyukája nyugodtan fésüli tovább a haját, hiszen szerepelni kell. Sőt nem csak szerepelni, de szépnek lenni. Mert az a legfontosabb.
Kallos Bea fotóriportja ezt az ellentmondásos világot örökíti meg kellően érzékletesen és
aprólékosan. A Mai Manó Házban július 12-től megtekinthető kiállítás érzékenyen és leplezetlenül mutat tükröt az olyan szülőknek, akik élvezik, hogy flitteres göncökbe, falatnyi bikinikbe passzírozzák lányaikat – és mindezt egy kétes siker érdekében.
A tárlat célja jól érzékelhetően az, hogy olyan pillanatait mutassa meg a gyermekszépségversenyek abszurd világának, amelyek rettentő kiszolgáltatottá, elesetté teszik a gyerekeket, és mindezt úgy, hogy maguk a szülők teremtik meg a helyzeteket. A csillogás lemarad Kallos Bea fotóitól, de testközelbe kerül sötét oldal.
A képekben nincs semmi arrogancia vagy kegyetlenség, csak jó érzékkel dokumentált, finoman megmutatott szánalmasság, amit az ember általában kikerülne. De ezeken a fotókon nem lehet: a műselyem ruhácskák, a divatosnak gondolt jelmezek és a javarészt a pénzükért aggódó szülők arckifejezése egyértelművé teszi a helyzetet.
A kiállítás megnyitóján sajnos nem képviseltették magukat a fotókon szereplő gyerekek szülei, holott biztos vagyok benne, hogy nagy szükségük lenne erre a közel sem torz, sokkal inkább keresetlenül pontos tükörre.
Kallos Bea díjnyertes tárlata szeptember elsejéig tekinthető meg.
