A német, tazmán, magyar, bolgár és ukrán tagokból álló, reggae-, dub- és rock-elemekkel dolgozó Rotfront július 20-i koncertje előtt Wahorn Simonnal beszélgettünk.
A legfontosabbat kihagytad: a moszkvai csokoládégyárat. Mi azért lettünk Rotfront, mert nagyon szeretjük a Rotfront csokoládét. De az elején csak ROT-nak hívtak bennünket (рот), ez oroszul szájat jelent, németül pedig azt, hogy vörös. Akkoriban sok orosz tagja volt a zenekarnak, így a vörös szín szintén passzolt. Aztán egy barátunk javasolta a jelenlegi nevünket.
Hogyan áll össze a zenekar?A tagok nagy többsége régóta megvan, de csak mi vagyunk fixek a Yuriy-val (Yuriy Gurzhy). A fúvósokból is több van – ha nem ér rá az egyik, jön a másik. A kezdetek óta körülbelül nyolcvan ember fordult meg a zenekarban. Van, akit már meg se ismerek az utcán.
Gryllus Dorka már nem énekel veletek?
Másfél éve, amióta ő anya lett, egy bolgár énekesnőnk van, a Katya (Katya Tasheva).
Énekeltek zsidókról, cigányokról, melegekről, a Szovjetunióról, érezhetően nagy hangsúlyt fektettek a nemzetek közti egyenlőségre, hisz a zenekarban sokféle nemzet megtalálható. Van bennetek sértettség, amiért „emigrantski"-ként kell érvényesülnötök?
Bennünk semmi rossz érzés nincs ezzel kapcsolatban. Amikor megalakultunk, volt a Yuriy, aki ukrán, voltam én magyarként, volt a lakótársam, egy német srác, aztán jött egy orosz csaj, meg utána még öt másik orosz csaj. Mi emigránsokként Berlinben kezdtünk el zenélni, és pont azt akarjuk megmutatni, hogy milyen zökkenőmentesen működünk együtt; hogy külföldiként mi azért egy német zenekar vagyunk.
Befogadtak titeket a németek?
Berlin az nem Németország, inkább olyan, mint egy kis sziget. Szerintem itt a legjobb az emigránsoknak azok közül a helyek közül, ahol eddig voltam. Toleránsabbak az emberek.
A zenétekben erősen jelen van a balkáni hangzás. Ennyire hangsúlyos az onnan érkező tagok zenei kultűrája, vagy csupán ez a legkönnyebben táncolható zenei stílus?
Nagyon sok klezmert használunk, és attól, hogy sok a fúvós, mondják a zenénkre, hogy balkáni. Közben meg az alapokat a reggae, dub, rock, esetleg a ska adják. A zenekar nem arról szól, hogy mi honnan jöttünk, hanem hogy mit szeretünk. A zenék nagy részét Yuriy írja, én meg azt a pár magyar számot, illetve a hangszerelésben veszek részt. Ha mégis használunk balkáni elemeket, az nem azért van, mert valaki a Balkánról jött. Jamaikai elemek is vannak, de senki sem jött Jamaikából.
Július 20-án a Budapest Parkban játszotok. Van benned valamilyen megfelelési kényszer az itthoni közönség miatt?
Hozzá vagyunk szokva, hogy mindenhol más vár bennünket. Magyarország ezért érdekes a zenekar számára, mert egyedül én beszélem a nyelvet, így nekem kell a zenekarral foglalkozni. Nagyon sok ismerőssel találkozom ilyenkor, akiket rég nem láttam – annyira el vagyok foglalva, hogy nincs is időm a megfeleléssel törődni.
Nagy tömegek előtt játszotok, nagy színpadokon. Szerinted minek köszönhetitek a Rotfront sikerét? Divatos zenét játszotok?
Először is, valami olyat kell csinálni, amit te magad is jónak találsz, és azt gondolod, hogy esetleg másokat is érdekel. A másik, hogy tíz éve nagyon sokat dolgozunk a zenekaron. A harmadik pedig: a szerencse. Ez nem egy divatos zenei stílus. Az, hogy népzenéket használnak a popzenében, nem újdonság, régen is volt ilyen. Talán az a titok, hogy egy könnyed, vidám energiát kap tőlünk a közönség.
Hogyan működik a logisztika egy-egy turné alkalmával?
Én vagyok egy személyben a turné-menedzser, a sofőr és a zenekarvezető. Van saját buszunk is. Tulajdonképpen én sokkal több zenészt szeretnék a zenekarba, csak nem férnének be a buszba.
Te miért mentél Berlinbe?
Felírta az orvos. Érdekes, hogy kérdezed, mert pont tegnap találtam meg a fiókban a katonai felmentéshez készült orvosi papíromat – heroinfüggő voltam. „Mivel a környezeti hatások miatt a visszaesések eddig nem voltak kivédhetők, külföldi tartózkodástól várjuk az absztinencia fennmaradását."
És hasznos volt?
Azóta eltelt tizenöt év, és ma a heroinozást munkával helyettesítem. Tizennégy-tizenöt órás munkaidőben dolgozom, intézem a zenekar ügyeit. Nyaralni nem járok, a turnézást tekintem nyaralásnak. Nem szeretek úgy odamenni valahova, hogy semmi dolgom nincs.
