A színházi komikus maszkot ábrázoló, két darabból összeilleszthető bronzmécses különleges, csak néhány hasonló ismert a Római Birodalom területéről, Pannóniából pedig ez az első ilyen darab.
Lassányi Gábor ásatásvezető régész elmondta, a főváros első baseballpályájának építését megelőzően régészeti kutatások folytak Óbudán az Aquincum római kori polgárvárosával szomszédos, keletre fekvő területen. A geofizikai vizsgálatok „láthatóvá tették” a jelenleg is a földben rejtőző épületeket, majd a pálya feltöltése előtt önkéntesek bevonásával fémkereső műszerrel vizsgálták át a területet a régészek.
A tenyérnyi lelet egy nagyon ritka olajmécsestípusba, a két darabból álló, összeilleszthető, díszített példányok közé tartozik. A tárgy két szimmetrikus, a hossztengelye mentén összeilleszthető, önállóan is funkcionáló darabból állt, az aquincumi edény alján egy ilyen tárgy jobb fele maradt meg. A felső rész komikus maszkot ábrázol, az olajbeöntő nyílást a száj sarkában alakították ki. A kanócot az állnál található égőnyílásba helyezték egykor. A szemöldöknél egy függesztőrészt alakítottak ki, amelybe egy kis bronzláncot fűztek, a hajhoz pedig levél alakú fogantyút forrasztottak.
A mécses belső oldala egyenes kialakítású, a hátsó, fej felőli részénél egy horony található, ebben illeszthették össze a tárgyat a szimmetrikusan kialakított párjával.
„Egyedülálló leletről van szó, az aquincumihoz hasonló, két darabból összeilleszthető bronzmécsesből mindössze tucatnyi került napvilágra a Római Birodalom egész területéről. Pannóniából pedig ez az első példány, ráadásul eddig ez az egyetlen, hiteles ásatási körülmények között talált darabja ennek a tárgytípusnak” – hangsúlyozta Lassányi Gábor. Hozzátette: a tárgy pontos keltezése ezért igen nehéz, valószínűleg az 1-2. században készülhetett. Kitért arra is, hogy az egyedülálló római kori bronzmécses a legmodernebb digitális technológiával született újjá.
A különleges leletet uniós kutatás-fejlesztési projekt keretében háromdimenziós képalkotó eljárással, lézerszkennerrel dokumentálta a debreceni SziMe3D Kft., majd ennek alapján készült el a tárgy teljes virtuális rekonstrukciója.
A mécsest a tervek szerint a nagyközönség is megcsodálhatja majd élőben 2014-ben az Aquincumi Múzeum kiállításán.
Forrás: MTI
