Július 19-én két interplanetáris NASA-szonda is lencsevégre kapta a Földet. A felvételeken anyabolygónk és a Hold fényes pöttyként látszik több millió és milliárd kilométeres távolságból.
A Cassini űrszonda a Szaturnusz mellől, közel 1,5 milliárd kilométeres távolságból készített színes felvételeket a Földről és a Holdról. A Merkúr körül keringő Messenger fekete-fehér fotót lőtt 98 millió kilométerről.
A Cassini fotóján a Föld és a Hold pusztán pettyként látszik: a bolygó halovány kék, égi kísérőnk fehéren izzik a Szaturnusz gyűrűi között. Ez volt az első alkalom, hogy a Cassini legnagyobb felbontású kamerája távoli objektumokként kapta lencsevégre őket. Ezenkívül szintén az első alkalom volt, hogy az embereknek előre jelezték a bolygóportré elkészülését. A NASA megkérte az érdeklődőket, hogy keressék meg a Szaturnuszt saját nézőpontjukból, integessenek neki, és osszák meg képeiket az interneten. Több mint 20 ezren vettek részt a programban.
Linda Spilker, a Cassini vezető kutatója elmondta, „bár nem lehet látni a kontinenseket, vagy az embereket, ez a halovány kék petty összefoglalja, kik voltunk július 19-én. A Cassini fotója emlékeztet minket arra, milyen apró is bolygónk az űr végtelenjében, és igazolja eme apró planéta lakosainak leleményességét is, amellyel a Szaturnuszig el tudtak juttatni egy űrszondát, ami onnan visszatekintve készített fotót a Földről."
A Föld-fotók a külső Naprendszerből igen ritkák, mivel eme távolságból bolygónk úgy tűnik, nagyon közel helyezkedik el a Naphoz. Egy kamera érzékeny detektorait károsíthatja, ha közvetlenül a Napba tekint, ahogy az emberi szem is megsérülhet hasonló körülmények között. A Cassini azért tudta elkészíteni a fotót, mert a Nap ideiglenesen a Szaturnusz mögé került a szonda szemszögéből, és a fény nagy részét a bolygó így kitakarta.
A Földről készült nagy látószögű felvétel egy több fotót felölelő mozaik részét képezi majd, amelyet a kutatók a Szaturnusz gyűrűiről állítanak össze. Ez a fotó a várakozások szerint néhány hét múlva lesz elérhető, mivel változó geometriájú, rendkívül ingadozó fényviszonyokkal, valamint halovány és túlságosan fényes célpontokkal rendelkező fotókat kell egymás mellé illeszteni, ami időigényes munka.
Nem ezek az első említésre méltó, kozmoszból készült portrék bolygónkról. 1972. december 7-én az Apollo-17 legénysége készítette el az első fotót a Hold felszínéről. A „kék üveggolyó"-ként ismert felvétel az egyik leghíresebb fotó a világon. A Voyager-1 szonda 1990-ben hatmilliárd kilométeres távolságból készítette el a másik klasszikust, a „halovány kék petty"-et.
A Cassini 1997-ben indult és 2004 júliusában érkezett meg a gyűrűs bolygóhoz. A várakozások szerint 2017-ig vizsgálja még a Szaturnuszt és holdjait, missziójának végén pedig elég a bolygó atmoszférában.
A Messenger 204 augusztusában indult és 2011 márciusában érkezett meg a Merkúrhoz, az első emberkéz alkotta objektumként állt pályára a belső bolygónál.
Forrás: Hirado.hu
