Alfons Mucha cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor és festő 1860. július 24-én született. Munkássága révén máig is a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít.
Bár művészetét a szecesszióra jellemző kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, buja vonalvezetés, szépséges nőalakok jellemzik, nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. Művészetében a dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Plakátjai csík alakúak, a századforduló reklámiparának különleges, egyedi termékei. Roppant sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet (Németország története, Ilsée), tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet.
Pályáját autodidaktaként kezdte. Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-től 1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolát látogatott Bécsben, és esténként emellett még egy rajzstúdióba is járt. Néhány kisebb megbízást kapott a dekoratív festészet területén és Karl Khuen-Belasi gróf támogatását nyerte el. A család támogatásával később festői stúdiumokat végzett a Müncheni Képzőművészeti Akadémián 1885-től 1887-ig.
A Világkiállítás alkalmával Párizsba költözött, ami ekkor a művészetek Mekkája volt. Itt szerény körülmények között élt és különböző festő-tanároknál tanult tovább. 1888-tól a párizsi Julian Akadémián, majd a Colarossi Akadémián tanult. Ebben az időben gyakran kellett nélkülöznie. Könyvillusztrációs feladatokkal kereste meg a megélhetését. Rövid ideig Paul Gauguinnel volt közös műterme. 1894-ben díjat nyert a párizsi Salon kiállításán.
Ekkoriban részvények grafikai munkáin dolgozott, így például a „Paris-France" áruház számára, melyet 1898-ban Párizsban alapítottak és már 1914-ben több mint 70 fiókkal rendelkezett Franciaországban. 1898 és 1946 között ez a részvénytársaság 13 különböző részvényt és 16 különböző váltót adott ki Mucha tervezésében.
1901-ben Muchát a Francia Becsületrend lovagjává ütötték. Egy évvel később Auguste Rodin francia szobrásszal Morvaországban utazott.
1904-ben két évre az USA-ba ment, ahol a New York Times üdvözölte őt és egy többoldalas külön betét-nyomattal ünnepelte. A Képzőművészeti Akadémia docenseként tanított New York, Philadelphia és Chicago városokban. 1906-ban visszatért Prágába és feleségül vette Prágában Marie Chytilovát, akit Párizsban ismert meg. Az 1906-os prágai Pánszláv kongresszus szervezésében tevékenyen részt vett több installációt készített a Vltava folyón a különböző szláv népeket jelképező hajók felvonulásához.
Charles Crane amerikai milliomos megbízásából 18 év alatt 20 monumentális festményből álló ciklust alkotott, a Szláv eposzt. A sorozat első 11 darabját 1919-ben hatalmas érdeklődés mellett állították ki a prágai Klementiumban. A sorozat a pánszláv eszme szellemében a szláv népek legjelentősebb eseményeit ábrázolja monumentális 6x20 méteres vásznakon. A képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta.
Az első világháború után Mucha visszatért Csehszlovákiába, és ott folytatta művészi pályáját. Tervei közt voltak például bélyegek, bankjegyek és a fiatal csehszlovák állam kitüntetései.
Anyagi függetlenségben élt Prágától északra egy kastélyban feleségével és két gyermekével. Az 1939-es német bevonulás után az elsők között internálták: a Gestapo tartóztatta le korábbi szabadkőműves tagsága miatt. Nem sokkal később tüdőgyulladásban halt meg. Fia Jiøí Mucha cseh kozmopolita, író, publicista és forgatókönyv-író volt.
Szeptember 10-ig a prágai Vigadóban (Obecní dum) látható a legendás cseh művész kiállítása. Négy évvel ezelőtt, 2009-ben a Szépművészeti Múzeumban A nő dicsérete: Alfons Mucha, a szecesszió mestere című tárlaton a magyar közönség is élőben csodálhatta meg a művész plakátait és szecessziós festményeit.
Forrás: Wikipedia
