Bár nem szívesen mesélek róla, hogy milyen viszonyban voltam a felsőoktatással, most mégis szükségét érzem. Ha már egy szabadegyetemről szeretnék írni.

Egyike voltam azon szerencséseknek, akiket nem vettek fel rögtön gimnázium után egyik egyetemre sem. Persze ciki volt, hogy a második eresztésű központi érettségin nem sikerült megugranom a szintet, de volt egy évem, hogy a sebeimet nyalogassam, és a következő érettségire tanulás címén felfedezzem a város számomra még addig rejtett kincseit.

Mire felvettek, addigra már olyan sokat vártam a felsőoktatástól, amit sajnos nem tudott megadni, így elég nyögvenyelősen sikerült megszereznem egy nyamvadt BA diplomát. Untam, utáltam, hánytam a kreditek számolgatásától és az egész intézményt belengő, kissé dohos tehetetlenségtől.

Annyira boldog voltam, amikor a záróvizsga után kisétáltam az épületből, hogy azóta még a diplomámat átvenni sem sikerült visszaballagnom – pedig tervezem, de tényleg.

Szentül meg voltam róla győződve, hogy én soha többet a büdös életben előadásra nem ülök be – hacsak nem a szájízemnek megfelelő körülmények között történik. És láss csodát, még az én hülye ízlésemet is sikerült kielégítenie egy lelkes csapatnak.

A NO Kredit Szabadegyetem, amely Facebook oldaluk tanúsága szerint Üt – gyarapít – behatol, egy bátor vállalkozás azért, hogy a nyári agyi tespedésből kirángassa azokat, akik erre fogékonyak. A hallgatók ráadásul az órákon egy korsó hideg sör társaságában lehetnek jelen. A július 15. és augusztus 15. közötti egy hónapban változatos, művészeti témájú előadásokkal várnak mindenkit, aki szeret művelődni, beszélgetni, és szereti ezt szabad keretek közötti tenni.

A helyszín tökéletes választás a tikkasztó nyári hőségben, az előadásokat ugyanis a belváros egyik hűs pincéjében hallgathatjuk végig. Aki járt már ott, annak nem okoz majd meglepetést a miliő – aki pedig még nem tévedt arra, az garantáltan nem fogja megbánni.

A szervezők igyekeznek minél színesebb programot összeállítani: irodalom, képzőművészet, divat, és mindezt nyakon öntik egy kis kultúrával. Az előadások után koncertek, kiállítások, és érdekes bemutatkozások teszik teljessé az estéket.

A kissé szűkös hely egyértelműen hozza magával a késztetést, hogy a ember ott ragadjon beszélgetni, akár az előadókkal, akár a többi szabad hallgatóval, hiszen egy jó előadás általában megmozgatja a gondolatainkat, és itt remek lehetőség adódik arra is, hogy kimondjuk őket. Ha szeretjük szűk körben fejtegetni, hogy mit gondolunk a világról, akkor itt érdemes megtenni.

A szabadegyetem Tumblr és Facebook oldalán lehet tájékozódni az előadások témájáról és a kísérőprogramokról, amik a szabadegyetemmel megegyező szellemben születtek – azaz nem baj az akadémikus felfogás, de lényeg a jó hangulat és a kötetlenség.

Gyere le a pincébe, hogy felszabadíts a gondolataidat – és eszedbe se jusson szarul érezni magad akkor, ha jól érzed magad.