Az osztrák származású filmrendező és forgatókönyvíró 1976. augusztus 2-án halt meg. Filmjei által a német film széles nemzetközi közönséget hódított meg és a hollywoodi filmek komoly vetélytársává vált.
Fritz Lang apja nyomdokaiban építészetet tanult. 1911-ben kétéves világkörüli útra indult. Párizsban festészetet tanult, és rajzok készítéseiből tartotta fenn magát. Az első világháború kitörésével bevonult az osztrák hadseregbe, ahol a fronton megsebesült. 1918-ban Berlinbe költözött, ahol forgatókönyveket írt és 1919-től rendezőként dolgozott. 1920-ban feleségül vette a híres írónőt, Thea von Harbout, ezt követően az összes német filmjét feleségével közösen írta.A kriminálpszichológia iránti vonzódása már a Dr. Mabuse, a játékos (1922) című filmjében megmutatkozik. Ebben a filmben a főhős egy gonosz, ám zseniális tudós, aki korlátlan hatalmat akar birtokolni a társadalom felett.
A nibelungok (1924) és a Metropolis (1926) nemzetközi közönség számára készített monumentális filmeposzok voltak. Csodálatos képi és mesterséges világuk meggyőző ereje miatt figyelemre méltó alkotások. A Siegfriedben és A nibelungok első részében meghatározóak a geometriai formák, ellentétben a Kriemhilda bosszújával melyben az aszimmetria teljes káosza dominál.
Lang első hangosfilmjében, az M-Egy város keresi a gyilkost-ban (1931), Peter Lorre gyermekgyilkost alakít, aki rettegésben tartja az egész várost, sorozatban követi el a rémtetteit. A rendőrség és az alvilág jeleneteinek képeit egymásba vágta, hangsúlyozva ezzel a két szervezet erőviszonyait, a köztük fennálló versengést, hogy elfogják a személyt, aki mindkettejük érdekeit megsértette.
A náci cenzúra nem engedte a Dr. Mabuse végrendeletének (1932) bemutatását. Lang elmondása szerint Joseph Goebbels magához hívatta, a filmről szinte nem beszélt, de közölte, hogy Hitler azt akarja, hogy Lang legyen a náci filmipar vezetője. Lang azonnal elhagyta Németországot és Párizsba menekült. Elvált Theodorától, aki szimpatizált az új rezsimmel.
1934-ben az MGM szerződést ajánlott fel neki. Hollywoodba költözött és 1936-tól 20 éven át huszonkét amerikai filmet készített szinte mindig más stúdiónál. Az MGM-szerződés előtt behatóan tanulmányozta az amerikai kultúrát. Megállapította, hogy az amerikai közönség hétköznapi embereket kedvel a vásznon.
Elkészítette a Téboly című filmjét, amiben egy férfit tévedésből tartóztatnak le és gyanúsítanak meg egy gyermek elrablásával és meggyilkolásával. A főszereplőnek sikerül bosszút állnia megvádlóin, de elveszti családját és szerelmét. Lang német filmjeiben a nézők jóval tájékozottabbak, mind a szereplők. Ez a fajta „mindentudás" eltűnik amerikai filmjeiből, ahol a közvetett bizonyítékok fontos szerepet játszanak és a látszat úgyanúgy megtévesztik a szereplőket, mint a nézőket.
Néhány szokatlan western és náciellenes filmsorozat után Lang három filmet forgatott Joan Bennet főszereplésével. A Nő az ablakban sikerének következtében Bennet férje, Walter Wangen producer társult Langgal, aki így továbbra két film noirt készíthetett, melyben végzetszerű álomképeket jeleníthettek meg félreérthetetlenül pszichoanalitikus megközelítésben. A Scarlet Street (1945) Jean Renoir A szukájának 1931-es átdolgozása és a Titok ajtó mögött (1947).
Lang ötvenes évekbeli filmjeiben élesen bírálja az amerikai médiát. Figuráit fokozott távolságtartással mutatja be, hogy a néző ne azonosulhasson velük a szokásos módon, és inkább a film felépítésével, vágásokkal, mise-en-scène effektekkel befolyásolja a közönséget. E periódusban a legsikeresebb alkotása A búcsúlevél, ami kizárólag Gloria Grahame és Lee Marvin zseniális alakításának köszönhetően nem vált teljesen személytelenné.
Lang rövid időre visszatért Németországba, hogy három filmet forgathasson. Az esnapuri tigrist (1959), a A hindu siremléket (1959) és egy harmadik Mabuse filmet, Dr. Mabuse ezer szemét (1960). Ezek a filmek tele vannak régebbi filmjeiből vett utalásokkal. 1963-ban saját maga alakította Jean-Luc Godard Megvetés című filmjében a rendezőt, aki kitart amellett, hogy kifejezésre juttathassa vízióját a filmvásznon.
Nyugdíjas éveire visszatért Hollywoodba. Forgatókönyveket írt, de többet nem rendezett. Végül 1976. augusztus 2-án hunyt el Los Angelesben.
Forrás: Wikipedia