20 koreai művész mutatkozik be 100 alkotással a Koreai Kulturális Központ kortárs kiállításán. Az augusztus 8-tól 23-ig látogatható tárlaton többek közt Lim Geum-woo, Jung Yeon-seo, Lee Jong-hwa és Kim Sun-wook munkáit láthatjuk.
A kiállítás a külföldön élő koreaiak számára az otthon érzését hozza el, a magyar emberek számára pedig lehetőséget teremt, hogy megismerhessék a koreai emberek érzelemvilágát, közelebb kerüljenek kultúrájukhoz.
A 20 művész közül, a legismertebbek életpályája kerül alább bemutatásra. A kiállítás helyszínén mindegyik művészről találnak a látogatók brossúrát.
Az 1960-as születésű Lee Jong-hwa a Chungnam MBC művészeti igazgatójaként kezdte pályafutását, majd 25 éven keresztül a hazai alkotói mozgalmon keresztül nemzetközileg is elismert lett. Több mint 700 kiállítása volt hazájában és külföldön egyaránt, így például munkái bemutatásra kerültek az amerikai ArtHamptons-ban (New York, 2010), a Shanghai Nemzetközi Művészeti Vásáron (2010) és a Párizsi Nemzetközi Művészeti Show-n (2011).
A művész fő alkotásai közül egyet emelnénk ki: "A levegőben lévő nonmateriális anyagok sorrendje" sorozatot, amely a létezőt magához ölelő világot és az űr négyszögletű formáját jeleníti meg. Lee Jong-hwa alkotásain áthatol a nyugati festészet, melynek alapvető kérdése az emberi létezés. Egymás mellé kerül a realista technika és a nem objektív technika; a természet és a benne lévő energia megragadja az emberi létezőt. A művész Önmagam keresése című, neo-expresszionista alkotássorozatában a "természet" metaforikus témája helyett teljes egészében "az emberiségre" összpontosít.
Több alkotásában is megjelennek a négyszögletű felületek, melyek a határtalanságot szimbolizálják, illetve olyan tárgyak, mint például a madár, fa vagy a virág, melyek a végességet jelképezik. A maradandó és ideiglenes létezés békésen együtt él a valósággal, de ugyanakkor ez a két ambivalens jelentés különválik.
Az 1958-as születésű Lim Geum-woo leginkább a nyugati festészet vonalát követő művészként ismert. A Chungnam Egyetem építészeti karán tanult, majd 29 éves korában a Hongik Egyetem képzőművészeti szakára nyert felvételt, ahol mesterdiplomát szerzett. A szenvedélyt számára inkább a szabad mozgás jelentette, mintsem a gravitáció (az építészet alapja), ez képein is jól észrevehető. 1995-ben elnyerte a Koreai Köztársaság 14. Képzőművészeti Versenyének fődíját, mely hatalmas lendületet adott munkásságának. Lim Geum-woo eddig 35 alkalommal mutathatta be tehetségét önálló kiállítás keretében, így Szöulban, Chuncheonban, Daeguban, Barcelonaban, illetve Pekingben is. Külföldi és belföldi művészeti vásárokon önálló és csoportos kiállítások alkalmával körülbelül ezerszer reprezentálhatta művészetét, így bővítve a rangos művészek sorát.
A neve a 2002-es koreai-japán világkupa megnyitóján vált igazán ismertté egy installációval, mikor a Sangnam Stadion előtt 2002 darab bambusz rudat állított fel, melyekbe 10 000 darab ötszínű zászlót szúrt. A kék eget átszelő ötszínű zászlók csodás látványt nyújtottak, mely a világbajnokságon győzelemre áhítozó koreai nép szenvedélyét szimbolizálta.
Művészi világa mindennapjait jeleníti meg. Fontosnak tartja, hogy szabadon, kötöttségek nélkül éljen, ezért anyang-i otthonát, szöuli munkahelyét és choonchun-i munkáját hátrahagyta. Képein visszatükröződik művészi világa, az örökké mozgó, soha meg nem álló életútja.
Jong Yeon-so az 1980-as évek közepén átvehette a Koreai Köztársaság kortárs művészeti kiállításáért járó díjat, és mint nyugati stílusú festő tűnt fel a koreai elit festő körökben. Világviszonylatban számos alkalommal kiemelkedő helyeken rendezett önálló kiállításokat, mint például a New York-ban található Bridge Ford Egyetemen vagy a Garam Hall-ban. Jelenleg a Pyeongchang Mui Művészeti Központ igazgatója.
1998-ban az egész országot körbeutazta, hogy skicceket készítsen. Útja során a repce virága nagy hatással volt rá, így alkotásain gyakran jelenik meg a repce motívum. Idővel új témát talált a természetben, a közönséges hajdinát. A növény olyannyira elbűvölte, hogy 30 éven keresztül csak közönséges hajdinát festett, a rá jellemző nyugati festészeti stílusban.
Kim Sun-wook-ot mestermunkákat rajzoló, apró óriásként ismerik, akit már 5 éves korától kezdve megigéznek a festmények. A 80-as évek első felében Latin-Amerikába emigrált szüleivel, akik egy ruhaüzlet tulajdonosai voltak. A paragauy-i Norte Egyetem képzőművészeti karára vették fel, ahol tanulmányai során csak a képzőművészetre koncentrált, így doktori diplomáját 3 év alatt szerezte meg. Tanulmányai befejeztével bejárta a világot, nemcsak kiállításai, hanem kulturális szóvivőként betöltött szerepe révén is hirdette Korea szépségét. Honvágya miatt azonban megszakította utazásait, és visszatért Koreába.
Kim Sun-wook fiatal kora ellenére világviszonylatban kiemelkedő művész, már 36-szor volt önálló kiállítása, például a UN Központban, a paragauy-i elnöki rezidencián és az argentín Nemzeti Képzőművészeti Múzeumban.
Kim Sun-wook naturalista festő, aki a természet szépségét választotta témájául, munkái nemcsak a természet kívülről jövő szépségét, de annak történelmi jelentőségét és a művész lelkét is megragadja. Így Kim Sun-wook festményei olyan tájképek, melyekben felfedezhető az erkölcs, a lírikus, szívélyes hangvétel. Minél többet nézzük alkotásait, annál inkább elmerülünk bennük, mivel különös, maradandó élményt nyújtanak. A realista ábrázolás jellemzi munkáit, modern szín- és fényárnyalatokat használ, művészi látásmódja globális, képes egy olyan egyedi művészeti világot létrehozni, mely csak rá jellemző.
