A 85 éves Juhász Ferenc Kossuth- és Prima Primissima-díjas költőt köszöntik kedden este a Petőfi Irodalmi Múzeumban barátai, tisztelői, kollégái.
Juhász Ferenc elmondta: nem tudja, hogy mi vár rá, de sejti, kik fogják köszönteni. "Tele vagyok szorongással, izgatottsággal, de majd csak túl leszünk rajta" - fogalmazott.A költő szólt arról is, hogy a születésnapra a Kossuth Kiadó új kiadásban jelentette meg eposzát, A tékozló országot. A mű eredetileg 1954-ben jelent meg a Csillag című folyóiratban, majd Kondor Béla készített hozzá rézkarcsorozatot, amely az új kiadást is illusztrálja. Juhász Ferenc megjegyezte: meglepetésként érte a kötet, amelynek előkészületeiről nem is tudott, Kocsis András Sándor, a kiadó elnök-vezérigazgatója lepte meg vele.
Felidézte, hogy Kondor Béla a barátja volt, legtöbbször egy Vörösmarty téri kávéházban találkoztak. "Sok festő és grafikus barátom van, a fiatalabbak közül Kondor Béla mellett Csernus Tibort becsültem nagyra, az idősebbek közül Hantai Simont" - fogalmazott Juhász Ferenc, aki a Handlként született Hantait őrangyalának és mesterének tekintette.
"Sok-sok időt töltöttünk együtt, hiszen ő is biai volt. Fiatal költőként nagyon hálás voltam neki, hiszen olvasta a verseimet, általa ismertem a 19. és 20. századi filozófiát, neki köszönhetően használhattam a Képzőművészeti Főiskola könyvtárát" - emlékezett a költő a 2008-ban elhunyt világhírű alkotóra, aki szerinte egyike a legnagyobb európai festőknek.
Juhász Ferenc arról is szólt, hogy 2010-ben jelent meg az öt évet összegző gyűjteményes kötete, majd 2012-ben A Pegazus istállói című kötete 24 új verssel, és azóta is folyamatosan dolgozik. "Az ember nem tudja, nem akarja abbahagyni, ameddig él, csinálni kell" - fogalmazott. Megjegyezte: a kéziratot legtöbbször feleségének mutatja meg először, ő az, aki a javításokat is legépeli.
A költő arról is beszélt, hogy szerinte a kommunista időszakot jelenleg "torzító lencsén keresztül" vizsgálják sokan, ezért csak a korszak negatívumait látják. "Mindig baloldali voltam, ma is az vagyok, de ez soha nem jelentett dogmatizmust vagy dogmatikus vallomásosságot" - magyarázta Juhász Ferenc, aki az elsők között tette közzé a kiábrándultságnak, csalódottságnak hangot adó műveit a hatvanas években.
A József Attila sírjánál és az Ady Endre utolsó fényképe című versek alkotója szerint a kommunista rendszer megítélésekor figyelembe kell venni, hogy fiatalok ezrei tanulhattak tovább, költözhettek a fővárosba. Felidézte, ő maga is kollégista lett, amely nemcsak felemelkedést jelentett akkoriban, hanem szinte luxuskörülményeket is, hiszen volt fürdőszoba, fűtés, ágy. Juhász Ferenc felidézte azt is, hogy az egykor a Bajza utca sarkán működött József Attila Népi Kollégiumban Nagy László és Simon István költő volt a szobatársa.
"Azoknak kell a legtöbbet adni, akár megértik, akár nem, akik a két kezük munkájával állítják elő azt a valóságot, amelyben élni kényszerülnek" - vélekedett.
Juhász Ferenc felidézte azt is, hogy édesanyja cseléd volt, édesapja pedig kőműves, aki súlyos tüdőbetegsége miatt operáción esett át, így képtelen volt folytatni mesterségét. "Nemrég írtam róla verset, Hárfaember, ez a címe. Mert úgy nézett ki ing nélkül, mint egy hárfa" - tette hozzá a költő.
A kedd esti ünnepségen E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke, Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Esterházy Péter író, Konok Tamás festőművész és Grecsó Krisztián író köszöntik az ünnepeltet. Az esten közreműködik Vásáry Tamás zongoraművész, Galkó Balázs színész és Havas Judit előadóművész, valamint levetítik Gordon Eszter fotóriporter és Juhász Anna, a költő lánya születésnapi rövidfilmjét.
Forrás: MTI