Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A hallgatag asszony a Müpában

A hallgatag asszony a Müpában

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 09. 23.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

A Nemzeti Filharmonikusok és a Művészetek Palotája közös produkciójában, Kocsis Zoltán vezénylésével október 10-én és 12-én 18 órakor mutatják be Richard Strauss A hallgatag asszony című vígoperáját.

Kocsis Zoltán (Fotó: Kallos Bea)
A 2013 márciusában bemutatott nagysikerű Capriccio után újabb ritkán hallott opera-gyöngyszem készül magyar produkcióban Kocsis Zoltánnal és a Nemzeti Filharmonikusokkal.

A Nemzeti Filharmonikusok a Daphne után Richard Strauss újabb zenés színpadi alkotását tűzik műsorra. A hallgatag asszonyt világszerte ritkán játsszák; Budapesten 1977-ben a Drezdai Semperoper nagy sikerrel adta elő, Sir Morosus szerepében akkor Theo Adamot láthatta és hallhatta a közönség. Magyar produkcióban most először hangzik el.

A 20. század két legtermékenyebb operaszerzője vitathatatlanul Giacomo Puccini és Richard Strauss volt. Puccini összesen tizenkét operát komponált, az őt éppen egy nemzedéknyi idővel túlélő, alig hat esztendővel fiatalabb német pályatársa pedig tizenötöt. Míg Richard Strauss azonban szinte valamennyi – főként szimfonikus – műfajban alkotott, addig az olasz mester, néhány egyházi, illetve kamarakompozíciótól eltekintve elsősorban az operaműfajnak szentelte magát.

Bár mindketten muzsikus család sarjai voltak, a Luccából származó Puccininek – jóllehet már nagyapját is jegyezték operaszerzőként – a Firenze árnyékában meghúzódó provinciális toszkán kisvárosban élete első néhány évében nem nagyon volt alkalma más zenét hallgatni, mint templomi orgonamuzsikát és a katonabandák pattogós indulóit. Ezzel szemben a bajor fővárosban született és nevelkedett Richard Strauss, zenekari kürtös apja révén már gyermekkorától ismerkedhetett a müncheni operaházban műsoron lévő operarepertoárral. Ez a műfaji változatosság életre szóló hatással volt alkotó fantáziájára. Tizenöt operájának zsánergazdagságát tekintve, úgy tűnik, mintha egy antológiában foglalná össze a műfajról szerzett benyomásait. Élete során három librettistával dolgozott Strauss: Hugo von Hofmannsthal örökébe annak halála után Stefan Zweig lépett. Vele a harmincas évek derekán a náci Németország embertelen faji törvényei miatti kényszerűségből szakadt meg a zeneszerző minden kérlelése-tiltakozása ellenére az együttműködés, így utolsó operáinak szövegkönyvét már Joseph Gregor írta az időközben öngyilkosságot elkövetett Zweig után.

A hallgatag asszony szüzséjét azonban Stefan Zweig javasolta az idős mesternek, rögtön megismerkedésüket követően, 1931 novemberében. Strauss, az ízig-vérig színházi ember, azonnal ráharapott a már Ben Jonson által is feldolgozott örökzöld témára, ami kiváló lehetőséget teremtett számára, hogy szintézisét adja mindannak, amit a 19. századi olasz vígopera-hagyományról megtanult és gondolt.

Strauss hetven esztendős volt akkor, amikor A hallgatag asszonyt komponálta. Csak a legnagyobb zeneszerzőknek adatott meg, hogy életük vége felé remekművet alkossanak a vígopera műfaji keretei között: Monteverdi, Verdi, Wagner, vagy a halálos beteg Donizetti előzték meg Strausst a sorban.

Valójában A hallgatag asszony nem más, mint egy Don Pasquale-paródia, némi Sevillai borbély és Figaro-áthallással, utóbbi főként az együttesek gazdagsága tekintetében. Az áttetsző hangszerelésű, rendkívül dallamos mű tele van zenei idézetekkel és stílusparódiákkal. Nem alaptalanul lelkesedett Strauss egy 1932 júniusában Zweighez írott levelében a librettóért, melyben kifejtette, hogy szerinte A hallgatag asszony szövegkönyve „alkalmasabb a megzenésítésre, mint a Figaróé vagy a Sevillai borbélyé".

Íride Martínez
A legfontosabb toposzok, az idősödő fukar nagybácsi, a könnyelmű unokaöcs, valamint a szendének tetsző, ám annál céltudatosabb menyecske figurája a Donizetti-vonalat követik a szövegkönyvben. Ezt a képet árnyalják az „önkéntes segítők", mindenekelőtt a fiatalokkal szimpatizáló agyafúrt borbély-felcser a Sevillai borbélyból, aki az opera buffa-tradíciónak megfelelően itt is a cselekmény mozgatója. Zeneileg az idős Verdi-vonalat viszi az opera abban a tekintetben, hogy inkább rövidebb, töredezettebb motívumokból építkezik, mint nagyobb lélegzetű „mozarti" dallamokból. Ezzel maga a zeneszerző is tisztában volt, amit alábbi kijelentése is igazol: „nem jutnak Mozarthoz hasonló hosszú dallamok eszembe. Mindig csak rövid témákig jutok. De amihez értek az az, hogy olyan témát használok és úgy parafrazeálom, hogy mindent érvényre juttatok belőle abból, ami benne rejlik, és úgy gondolom, hogy ma ezt senki nem képes utánam csinálni."

Az előadást Anger Ferenc rendezi, és a főbb szerepekben Runi Brattaberget (Sir Morosus), Temesi Máriát (Sir Morosus házvezetőnője), Dietrich Henschelt (Schneidebart borbély) és Íride Martínez (Aminta, a felesége) láthatjuk. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarát és Énekkarát Kocsis Zoltán vezényli.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Opera Művészetek Palotája Premier Kocsis Zoltán Richard Strauss Nemzeti Filharmonikusok

Ajánlott bejegyzések:

  • Februártól Szegeden szól A varázsfuvola Februártól Szegeden szól A varázsfuvola
  • OperaCinema - Ahogy még soha nem láttad az operát! OperaCinema - Ahogy még soha nem láttad az operát!
  • A kékszakállú herceg vára – operabemutatóval indult az év Miskolcon A kékszakállú herceg vára – operabemutatóval indult az év Miskolcon
  • Premier a Pesti Magyar Színházban - bemutatták az Ezeregy éjszakát Premier a Pesti Magyar Színházban - bemutatták az Ezeregy éjszakát
  • Örömünnep Rost Andreával Örömünnep Rost Andreával

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr257923600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard