Különlegesen jó állapotban fennmaradt, sértetlen etruszk sírt és csontvázat tártak fel régészek Róma közelében.
A Rómától nyolcvan kilométerre lévő Tarquiniában bukkantak a 2600 éves érintetlen sírra, tele értékes sírmellékletekkel és egy szinte teljesen sértetlen férficsontvázzal. A város mellett, a Tarchino-halmon lévő nekropolisz a közelben fekvő Cerveteri hatalmas temetővárosaival együtt 2004 óta az UNESCO kulturális világörökségének része.Alessandro Mandolesi, az ásatás vezetője szerint különleges leletről van szó, amely hatalmas jelentőségű az etruszk kultúra megismerése és tanulmányozása szempontjából. A kőlappal tökéletesen lezárt, sziklába vágott sír már felnyitása előtt ígéretesnek tűnt. A kőlap előtt számos tárgyat, köztük edényeket, vázákat, sőt egy reszelőt is találtak a földben, amely arra utalt, hogy fontos személy maradványait rejtheti a sír.
A kis, boltozatos terem bal oldalán egy kőágyon teljesen ép csontváz feküdt. A test mellett dárda, a mellkasán melltű pihent, ami arra utal, hogy a férfi egykor feltehetőleg köpenyt viselt. A kamra jobb oldalán lévő kőágyon egy másik ember elhamvasztott maradványaira bukkantak a régészek. A fal felső, vörös sávval dekorált részén számos szöget és egy kis függővázát találtak, benne némi balzsammal. A padlón több sírmelléklet, például egy nagy korinthoszi váza és több értékes dísztárgy feküdt.
Az etruszk kultúra Kr. e. 900 évvel indult fejlődésnek, majd öt évszázadon át uralkodott Itália nagy részén. A művészetéről, mezőgazdaságáról, finom fémmunkáiról és kereskedelméről is ismert etruszkok hanyatlása az időszámítás előtti ötödik században kezdődött, amikor növekedni kezdett a rómaiak hatalma, Kr. e. 300 és 100 között végül az etruszkok beolvadtak a Római Birodalomba.
Mivel az etruszkok nem hagytak hátra irodalmi emlékeket társadalmuk dokumentálására és nyelvük teljesen kihalt, az ókor egyik legnagyobb rejtélyévé váltak. Minden, amit tud róluk a világ, a temetkezési helyeiken talált leleteknek köszönhető: csupán gazdagon dekorált sírjaik engednek következtetni történelmükre.
Forrás: Hirado.hu