Az idei magyar-olasz kulturális évad kiemelt helyszíne lesz októberben Firenze városa, ahol hazánk kultúrája több napos programsorozattal mutatkozik be az olasz közönségnek.

Október 8-án Kaiser Ottó Testvérvárosok: Budapest-Firenze című fotókiállítása nyitja meg a magyar kulturális események sorát a firenzei Villa Finalyban. A kiállítás az előzetes program szerint Tarlós István budapesti főpolgármester nyitja meg.

Egy nappal később a firenzei San Marco múzeum Michelozzo-könyvtártermében megnyílik a Corvin Mátyás és Firenze című kiállítás, másnap az Uffizi-képtárban a Magyar önarcképek az Uffizi Galériában című tárlat. Szintén október 10-én a képtárban Medgyesi Zsolt Junior Prima-díjas zongoraművész Liszt-koncertet tart. Október 14. és 17. között konferencia zajlik a 2011-ben elhunyt Boskovits Miklós, a firenzei egyetem tanszékvezető művészettörténész professzora emlékére a firenzei német intézet szervezésében.


A Mátyás király korát, a magyar reneszánsz kultúrát és a Mátyást és Lorenzo il Magnificót párhuzamba állító kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és a vendéglátó San Marco Múzeum közös rendezésében valósul meg. Vitéz Jánoson és Janus Pannoniuson kívül bemutatják azokat a firenzei humanistákat is, köztük Marsilio Ficinót, akik szoros kapcsolatot tartottak a budai udvarral. "Ez lesz talán az eddigi legszélesebb körű Mátyás-kiállítás, amelynek megrendezésére a 2008-as BTM-beli Mátyás-tárlatunk nyomán kaptunk meghívást Cristina Acidinitől, a firenzei múzeumok főfelügyelőjétől" - mondta Farbaky Péter, a BTM főigazgató-helyettese, a kiállítás egyik kurátora.

A firenzei tárlathoz az Egyesült Államok, Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Németország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Svájc és a Vatikán harmincöt gyűjteményéből kölcsönöztek műtárgyakat. A január 6-ig látható kiállításon lesznek corvinák, festmények, szobrok, érmek, építészeti töredékek, ötvöstárgyak, majolikák és fegyverek. Kiállítják a Magyar Nemzeti Múzeum féltett kincsét, Mátyás trónkárpitját, amelyet Firenzében szőttek a 15. században és most készült el a restaurálása. A kiállításhoz csaknem négyszáz oldalas olasz nyelvű katalógus készült.

"Az Uffizi-képtár évszázadokra visszanyúló történetében ez az első olyan kiállítás, amely a magyarországi művészet egy szegmensének bemutatását vállalja fel" - mondta Fehér Ildikó művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, a kiállítás kurátora. A 16. századtól kezdve a Mediciek, illetve a később megalapított Uffizi-képtár hozta létre a világ legnagyobb önarckép-gyűjteményét, amely jelenleg több mint ezerhatszáz darabból áll.

Közöttük huszonhárom mű magyar festő alkotása, ezeket mutatják be önálló kiállítás keretében. Az alkalomból az Uffizi megjelenteti a képek első kritikai katalógusát is olasz nyelven, a magyar nyelvű kiadást a magyar Külügyminisztérium támogatta az olasz-magyar kulturális évad alkalmából. Az önarcképek között sok olyan festmény szerepel (Markó Károly, Nemes Eliza, Barabás Miklós művei), amelyek teljesen publikálatlanok, ismeretlenek, még a hazai művészettörténészek számára is.

"Több portrénak korábban még a létezését sem sejtettük, több éves előkészítő munkálatok, levéltári kutatások eredményeként bukkantunk ezekre" - tette hozzá Fehér Ildikó.

Forrás: MTI