Egyre inkább összeolvad az analóg és a digitális világ a könyvszakmában, ezt az állapotot mutatja be a frankfurti könyvvásár is, ahol az idén minden korábbinál nagyobb az informatikai innovációval foglalkozó úgynevezett start-up cégek aránya.
A digitális forradalom hatására egyre kevésbé van értelme különbséget tenni a nyomtatott könyv és az elektronikus formátumok között. Arról például már nem is igen lehet statisztikát készíteni, hogy mekkora a nyomtatott könyvek és az elektronikus formátumban értékesített könyvek forgalma. Számos kiadó és kereskedő áttért arra, hogy "csomagban", egyszerre nyomtatott és elektronikus formában ad el könyveket, igazodva az olvasói szokásokhoz, hiszen otthon, elalvás előtt az ágyban sokan inkább nyomtatott könyvet szeretnek olvasni, útközben, a buszon, metrón viszont az e-könyv a praktikusabb - mondta pénteken egy berlini háttérbeszélgetésen Jürgen Boos, a frankfurti könyvvásár igazgatója.
Ugyanakkor erősödik a nyomtatott könyv dísztárgy és művészeti alkotás jellege. Így egyre több a különleges kivitelezésű kötet, és jellemző, hogy növekedik a képek, illusztrációk aránya a nyomtatott könyvekben - jegyezte meg Katja Böhne, a vásár szóvivője.
A könyvszakma eddigi legmélyebb átalakulása nyomán megjelentek a " digitális hibridek" is. Ilyen például a német Bastei Lübbe kiadó Apocalypsis című regénysorozata. Ezt egyebek között e-könyvként és letölthető hangoskönyvként forgalmaznak, és kapható úgynevezett read & listen verzióban is, amellyel révén egyszerre lehet olvasni és hallgatni a szöveget - emelte ki Katja Böhne.
A szélesebb értelemben vett könyvkiadás leggyorsabban fejlődő ágazata a gyermekeket és fiatalokat célzó tartalmak előállítása. Itt két fő tendencia érvényesül: az "edutainment", vagyis az oktatás és a szórakozás összekapcsolása (amit az oktatást jelentő education és a szórakoztatást jelölő entertainment angol kifejezésből képzett szóval jelölnek), és a "gamification" (eljátékosodás), ami azt jelenti, hogy a tartalmat játékos formában próbálják átadni. E folyamatok révén a nyomtatott könyvet kiegészítik a digitális technológia új termékei, például a játékkonzolra fejlesztett programok vagy az okostelefonon futtatható alkalmazások - mondta a szakember.
Ugyancsak jellemző a gyermek- és ifjúsági irodalomban a "360 fokos" stratégia. Ezt azt jelenti, hogy amikor kitalálnak egy új karaktert, akkor a könyvtől kezdve a radíron át egészen a musicalig minden elképzelhető műfajban és platformon, hordozón megtervezik a bevezetését. Erre példa a világhírű finn fejlesztés, az Angry Birds figurák piaci menetelése. A kövérkés és mérges madárkák szinte minden eszközön elérhetők, amelynek van képernyője, de mesekönyv, szakácskönyv, kifestőkönyv és képregény is szól róluk, és kulcstartótól golflabdáig számos további terméken is megjelennek.
Az október 9-én kezdődő frankfurti könyvvásár elsősorban szakmai rendezvény, a könyvkiadók és könyvterjesztők első számú üzleti találkozója. A művek jogaival kereskedő ügynökök megítélése szerint az idei nagy trend valószínűleg az általuk new adult (új felnőttregény) elnevezéssel illetett erotikus regényfajta lesz, amely a Szürke ötven árnyalata stílusát követi - mondta a szóvivő.
A frankfurti vásár olvasókat is vonz, százezres nagyságrendben. Az október 13-ig tartó rendezvényen a szervezők várakozása szerint 250-300 ezren vesznek részt. A fesztivált 1949 óta rendezi meg német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülete. A rendezvényre 1986 óta hívnak díszvendég országot, Magyarország eddig egyszer, 1999-ben, a közép-kelet európai államok közül elsőként töltötte be ezt a szerepet.
A könyvvásár hivatalos magyar irodalmi programját második éve a Balassi Intézet szervezi. Az intézet berlini Collegium Hungaricuma (CHB) a Publishing Hungary program keretében, a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Irodával közösen egy kisebb standot is működtet majd, és külön standdal jelentkezik a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MMKE) is.
A CHB irodalmi programja a 2012-ben kipróbált koncepció alapján állt össze: a vásár sűrűn látogatott közönségfórumain ismert német újságírók, irodalomkritikusok mutatják be olyan szerzők műveit, akiknek német fordításai az utóbbi egy évben jelentek meg. Az idén a hatvanas évek nemzedékének három tagja képviseli Magyarországot: Tóth Krisztina, Darvasi László és Kemény István, akik műveikben a 19. század szabadságharcait, a rendszerváltást közvetlenül megelőző évtizedeket, illetve mai mindennapi élet mozzanatait elevenítik meg - áll a CHB pénteki közleményében.
Forrás: Vitaltippek
