A település maradványaira az állam északi, kurdisztáni részében bukkantak régészek, egy mesterségesen kialakított halom alatt.
A Záb folyó északi partja mentén elterülő völgyben feltárt település 3300-2900 évvel ezelőtt élte virágkorát. A helyszínen azonban az újkőkorszakból (neolitikum) származó tárgyakat is találtak, abból az időszakból, amikor a földművelés kezdett elterjedni a Közel-Keleten. Az évezredek során a település a különböző emberi tevékenységeknek köszönhetően kezdett kiemelkedni sivatagi környezetéből: a kúpszerű halom (tell) ma mintegy tíz méter magas, és egy Szatu Kála nevű falu terül el rajta.
Cinzia Pappinak, a Lipcsei Egyetem archeológusának közlése szerint az ősi, Idu nevet viselő város egykoron az Asszír Birodalom részét képezte, és a környező vidék ügyeinek intézésére szolgált. Később, a birodalom hanyatlásával a település függetlenné vált, és 140 éven át a helyi királyság központja lett, míg az asszírok ismét uralmuk alá nem hajtották.A városban épült paloták gazdagságáról ékírásos agyagtáblák és színes műalkotások tanúskodnak. A régészek egyebek között felfedeztek egy zománcmázas téglát, rajta egy szakállas szfinxszel, amelynek feje egy férfié, teste pedig szárnyas oroszlánt jelenít meg. A téglán található felirat szerint a kocka Ba'auri palotájához tartozott, aki "Idu földjének királya" volt. Egy másik műtárgy félkör alakú kantárfejjel díszített, peckesen lépkedő lovat ábrázol, amelyet egy rojtozott, rövid köntös viselő férfi vezet kötőféken.
Az ősi királyi település nevére az archeológusok még 2008-ban bukkantak rá azon az ékírásos táblán, amelyre egy helybeli hívta fel a figyelmüket. A LiveScience.com tudományos portálnak küldött nyilatkozatában Pappi megemlítette, hogy a kurdisztáni területen kevés régészeti feltárást végeztek eddig, ráadásul az iraki konfliktus továbbnehezített a tudományos munkát. 1987-ben Szaddám Huszein néhai iraki elnök erői lerohanták és felgyújtották az ősi településdombra épült falut - a támadás nyomai mindmáig láthatók.
Forrás: MTI
