Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Bródy DNS spiráljainak nyomában

Bródy DNS spiráljainak nyomában

Ambrus Melinda a szerző friss bejegyzései 2013. 10. 04.
Spenót és művészet a terítéken
2014-07-04 13:02:00

Rákász Gergely koncertorgonista Valcer és szerelem címmel hozta el az érzelmek varázsát Brassóba. A fiatal

„Az operett mesés varázslat”
2014-04-13 18:46:00

Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes negyven éves pályafutása során először lépett

Amíg van jazz, az életvidámságot sem kell félteni
2014-02-21 13:32:00

A Hot Jazz Band négy nemzetközi versenyt nyert négy év alatt. Erdélyi turnéjuk brassói állomásán Bényei

A filmnek igenis van köze a színházhoz!
2014-01-16 11:32:00

Ízig-vérig erdélyi művészfilmet készített A rózsa csöndje címmel Örkény István kisregényéből egy

további bejegyzések a szerzőtől »

Bródy János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekessel, gitárossal, zeneszerzővel, szövegíróval önálló brassói előadóestje előtt többek közt a receptre felírt jövőről, dezsavüről, filléres emlékekről és a „sokszínű és sokféle megközelítésben látható és láttatható” életről beszélgettünk.

Folytassa a mondatot, de ne a dalszöveggel: Amikor én még kissrác voltam...

Sajnos nem tudok változtatni a régi szövegeken, de az a helyzet, hogy nem is kell, mert a régi szövegek még ma is érvényesnek tűnnek. Egyébként tényleg azt hittem, hogy jó lesz majd, ha egyszer én is nagy leszek.

 
Korszakalkotó művei a cenzúrát zseniálisan kijátszó dalok. De mi van azóta, mióta szabadon lehet énekelni bármit? Hogyan élte meg ezt a változást?


Ami a cenzúrát illeti, ma is találkozhatunk vele, csak persze másféle formában, mint annakidején. A művészek társadalmi feladata mindig az, hogy arról szóljanak, amiről mások nem akarnak, vagy nem tudnak beszélni.

Jó szöveget írni régen is nehéz volt, és ma sem könnyű, és ráadásul hiába ír valaki jó dalokat, ha azokat nem sugározza a média.

Nem is kérdezhetném illetékesebb személytől, mint Öntől, hogy mi a slágerdalszövegek titka?

Be kell vallanom, hogy ezt én sem tudom. Sokáig azt hittem, hogy a jó prozódia az a titok, amitől egy dal igazán hatni tud. Én mindig arra törekedtem, hogy a dallam és a szöveg úgy kapaszkodjon egymásba elválaszthatatlanul, mint egy DNS spirál, de látnom kell, hogy számomra bántóan amatőrnek tűnő dalok is rendkívül sikeressé tudnak válni.

Melyik filléres emléke a legdrágább?

A sokszori költözködés dacára maradt jó néhány kacat meg ócskaság, amitől valahogy nem tudok megválni, pedig tudom, hogy tényleg értéktelenek. Például őrzök egy képkeretet, amiben negyven évvel ezelőtt volt egy fénykép valakiről, aki nagyon kedves volt nekem. A kép már régen elveszett, de a keret még mindig felidézi az első nagy szerelmi csalódásomat.

Úgy tartja, hogy a létrehozott művei valamilyen szinten a gyerekei. Mit szól a harminc éves István, a király átváltozásához?


Harminc év az már komoly életkor, mondhatjuk felnőttnek is. Ilyenkor már a gyerekek nem a szülők tanácsait követik, hanem önálló életre vágynak, és nem szeretik, ha a partnerek kiválasztásába a szülők beleszólnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szülők ne lennének boldogok, ha úgy látják, hogy életképesek és sikeresek.

Én különösen örülök annak, hogy most egy olyan alkotóval találkozott, aki komolyan vette és egészen új megközelítésben mutatta fel az értékeit. És ugye nem kell hangsúlyozni, hogy a rockopera is arról szól, hogy nincs egyetlen érvényes igazság, az élet sokszínű és sokféle megközelítésben látható és láttatható.

Kockázatok és mellékhatások című lemeze az ezredforduló elején jelent meg. Mi a 21. századi ember életének legnagyobb kockázata és mellékhatása?

A receptre felírt jövő. Ahogy a régi mondás tartja: Szeresd azokat, akik keresik az igazságot, de soha ne higgy azoknak, akik azt hirdetik, hogy megtalálták. De kevésbé költőien azt hiszem, hogy a legnagyobb változásokat a technikai fejlődés okozza, és nyilván itt vannak a legnagyobb kockázatok és egész biztos lesznek káros mellékhatásai annak a világnak, ahol számítógépek irányítják az információ áramlását.

A 2011-ben megjelent Az Illés szekerén album dalai nem csak külön-külön értelmezhetőek, hanem összességében is. Mi volt tulajdonképpen a zenei novelláskötet koncepciója?

Ez a hetedik lemezem és különleges album: összefoglalása az elmúlt több mint négy évtizedes pályafutásomnak. Az album zenei anyaga rendkívül sokszínű, tartalmazza mindazokat a stílusokat, melyek a hatvanas évek óta hatottak rám.

Gondolatilag pedig azt a „dezsavü” élményt járja körül, ami az én korosztályomban nem számít ritkaságnak, hogy bizonyos helyzeteket, figurákat és viselkedési formákat látva úgy érezzük, ezek ugyanazok, mint amit már egyszer átéltünk.

"Rég elmúltam 60 éves/ A szívem sokat már nem remél." - vallja egyik dalában. Mégis, mi az a kevés, amit még remél egy saját bevallása szerint rezignált nyugger?

Igen erősen hiszek abban, hogy lesz még egyszer szép a világ, és a gyerekeimnek nyugodtan mondhatom majd, hogy mindenhol jó, de a legjobb itthon. És hát mit mondjak, egész jól áll még a gitár a kezemben, és tud még örömet szerezni, ha jól behangolom.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Erdély Brassó Bródy János Brassó megye

Ajánlott bejegyzések:

  • Őshonosok a hazában Őshonosok a hazában
  • A magyar rockzene történetét bemutató képregény jelent meg A magyar rockzene történetét bemutató képregény jelent meg
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Erdélyi Táncházzenészek Találkozója Borospatakán Erdélyi Táncházzenészek Találkozója Borospatakán

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr907926854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard